A szerződést felbontjuk, felmondjuk, megszüntetjük – mikor mi a helyes?

Kis hazánkban van néhány olyan terület, amelyhez mindenki ért, vagy mégsem? Valóban mindenki tudja, hogyan lehetne ismét egy csillogó nemzeti foci csapatunk, vagy hogyan kellene céget vezetni, jó politikai döntéseket hozni és így tovább?

De szerződést kötni azt biztosan mindenki tud, vagy mégsem? Jó-jó lehet, hogy jó szerződést nem mindenki tud írni, de az már biztosan nem lehet kérdéses, hogy hogyan kell egy szerződést megszüntetni! Vagy mégsem?

Sajnos a hosszú évek jogi szakmai tapasztalata alapján azt kell mondanom, hogy nem tudja mindenki, hogyan is lehet egy szerződésnek véget vetni, hogyan lehet lezárni egy-egy üzleti vagy akár személyes kapcsolatot. Pedig nem mindegy, hogy felbontjuk vagy felmondjuk azt a bizonyos köteléket. Igaz, ez már valóban a jogi szakma részét képezi. Én azonban most beavatom Önt, hiszen Ön is tudhatja, hogy mi a különbség, melyik mit is jelent.

Az, hogy mit is jelent a szerződés megszűnése, félreértésekre adhat okot. Vannak, akik úgy gondolják, hogy a megszűnés magától történik, a szerződő felek beavatkozása nélkül, míg megszüntetéskor a szerződés a felek tevékenysége nyomán szűnik meg. Ezt a két fogalmat a szerződésekkel kapcsolatban azonban nem a köznapi értelmükben használjuk. Jogi fogalomként a szerződés megszűnése összefoglalva jelenti mindazt, aminek az az eredménye, hogy a szerződés már nem létezik többé. Na és akkor, mi a szerződés megszüntetése?

A szerződések megszűnésének négy formája van. Minden attól függ, hogy csak az egyik fél, vagy mindketten közös akarattal nyilatkoznak, illetve hogy a jövőre nézve vagy visszamenőlegesen rendelkeznek-e.

Nézzük hát egyenként!

A szerződés megszüntetése
Ekkor a felek közösen, a jövőre nézve szüntetik meg a szerződést. Például a könyvelésre kötött szerződést közös akarattal a jövő hónap első napjától szüntetik meg. Ekkor már további szolgáltatással nem tartoznak egymásnak, de természetesen a megszüntetés időpontjáig kötelesek egymással elszámolni.

A szerződés felbontása
Ez is közös akarattal történik, de nem a jövőre nézve, hanem visszamenőlegesen. Vagyis úgy, mintha meg sem kötötték volna a szerződést. És mi a helyzet, ha valamelyik fél már teljesített? Természetesen azzal el kell számolni, az visszajár. Vannak olyan szerződések is, ahol nem lehet a már teljesített szolgáltatást visszaadni, így ezeket nem lehet felbontással megszüntetni. Ilyen például egy bérleti szerződés, hiszen az addigi használatot már nem lehet meg nem történtté tenni.

A szerződés felmondása
Figyeljünk oda, ez csak egy betűvel tér el a felbontástól, a különbség azonban lényeges! Ez ugyanis nem közös akarattal történik, csak az egyik fél döntése alapján. A felmondást vagy jogszabály, vagy maga a szerződés teszi lehetővé, és ez a jövőre nézve történik. Vagyis a megbízási szerződést az egyik fél felmondja, és közli ezt a másik féllel. Ekkor tehát a szerződés megszűnik.

A szerződéstől történő elállás
Ez is csak az egyik fél döntése alapján, de már visszamenőlegesen szünteti meg a szerződést. Tehát olyan, mintha a szerződés létre sem jött volna.

Ha megértjük a fentieket, akkor már nem is annyira bonyolult, hogy mikor mondhatunk fel egy szerződést, mikor bontjuk fel azt, vagy mit jelent, ha megszüntetjük, illetve ha az egyik szerződő fél eláll.

Forrás: Dr. Kocsis Ildikó Ügyvédi Iroda
www.kocsis-iroda.hu

Az oldal alján Te is hozzászólhatsz.

Hozzászólások

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé.

Adja meg a matematikai képlet eredményét: *