Ma már sok mindent kölcsönözhetünk. Nem kivétel ez alól egy-egy munkatárs sem. De hogy is működik ez? A munkaerő-kölcsönzésnek vannak külön szabályai? Ki lesz a munkatárs főnöke, ki utasítja, ki engedi szabadságra és kitől kapja a fizetését?

Hivatalosan megfogalmazva a munkaerő-kölcsönzés olyan tevékenység, melynek keretében a kölcsönbeadó a vele kifejezetten kölcsönzés céljából munkaviszonyban álló munkavállalót ellenérték fejében munkavégzésre a kölcsönbevevőnek átengedi.

Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy két munkáltató van, az egyik az, aki kölcsön adja a munkavállalóját, a másik az, aki kölcsönveszi. Persze ez nem azt jelenti, hogy a munkavállaló két fizetést kap és két munkaszerződést köt meg. A munkavállaló mindig a kölcsönbeadóval köti meg a munkaszerződést, vele van munkaviszonyban, viszont a munkát a kölcsönvevőnél végzi.

De miért is létezhet ez a forma?

Mai rohanó, gyorsan változó világunk a munkára, a munkahelyekre, a munkavállalásra is rányomta bélyegét. A gyorsan változó igényeknek minden munkáltatónak is meg kell felelnie, így egyre ritkább, ha valaki egy munkahelyen tölt le 20, 30 vagy akár csak 10 évet is. Sokszor egy-egy feladat ellátásra van szükség új munkaerőre. Lehet ez egy váratlan nagyobb megrendelés, vagy akár egy új nagyobb számítástechnikai rendszer bevezetése is. Ilyen esetekben nem biztos, hogy a saját munkavállalók számának növelése a legjobb megoldás, míg a munkaerő-kölcsönzés gyorsan megoldhatja a helyzetet.

Ki szüntetheti meg a munkaviszonyt?

Fontos tudni, hogy a munkaerő-kölcsönzés során a munkáltató jogait és kötelezettségeit a kölcsönbeadó és a kölcsönvevő munkáltató megosztva gyakorolja, a törvény előírásai és az ő megállapodásuk alapján. Mit is jelent ez a gyakorlatban?

A Munka Törvénykönyve szabályozza, hogy ki mit tehet és mit nem, kinek milyen jogai és kötelességei vannak.

A munkaviszony megszüntetését például kizárólag a kölcsönbeadó teheti meg, a kölcsönvevő nem mondhat fel a munkavállalónak. Igaz ez fordítva is, vagyis, ha a munkavállaló szeretné megszüntetni a munkaviszonyát, ezt a kölcsönbeadóval kell közölnie. A munkavégzéssel kapcsolatos közvetlen szabályok, mint például a munkarend, a munkaidő, pihenőidő, viszont már a kölcsönvevőnél meglévő rend, szabályok alapján vonatkozik a munkavállalóra.

Fontos, hogy csak az a munkavállaló adható kölcsönbe, aki kifejezetten kölcsönzés céljára kötött munkaszerződést. Nem lehet továbbá azt sem megtiltani, hogy a munkavállaló és kölcsönbeadó közötti szerződés megszűnése után, a munkavállaló másik, akár a korábbi kölcsönvevővel létesítsen munkaviszonyt. A munkavállaló bérét a kölcsönbeadó kell, hogy fizesse, függetlenül attól, hogy a kölcsönzésért járó díjat ő megkapta-e.

Forrás: Dr. Kocsis Ildikó Ügyvédi Iroda
www.kocsis-iroda.hu