Az elévülés lényege, hogy az elévült követelést bírósági úton érvényesíteni nem lehet. Az elévülés az idő múlása miatt beálló olyan körülmény, ami a fennálló jogunkat – mely alapján valamilyen jogszerű követelésünk áll fenn – ugyan nem szünteti meg, azonban azt nem biztos, hogy érvényesíteni is tudjuk. Hogy ez mit is jelent? Nézzük meg pontosabban!

Az elévült követelésünket, ha az adós önmagától azt nem teljesíti, bírósági úton már nem tudjuk behajtani, de ha az adós mégis fizetne, később már nem követelheti vissza teljesítését, ha esetleg rádöbbenne, hogy azt neki tulajdonképpen még sem kellett volna megfizetnie, hiszen nem lehet rajta behajtani. Tehát az nem számít tartozatlan fizetésnek, nem tudja már tőlünk bíróság előtt visszaperelni.

Magát az elévülés tényét a polgári eljárás során kifogásként kell érvényesíteni. Ez azt jelenti, hogy a bíróság nem köteles azt hivatalból figyelembe venni, arra a kötelezettnek kell hivatkoznia, ha nem akarja az elévült kötelezettségét teljesíteni.

Nem minden igény évül el! A tulajdoni és a személyi jogi igények nem évülnek el. A semmis szerződés érvénytelenségére is bárki határidő nélkül hivatkozhat. Semmis szerződés pl. amely jogszabályba ütközik, vagy amelyet jogszabály megkerülésével kötöttek, a jó erkölcsbe ütköző szerződés, az uzsorás szerződés, stb. Vagyis ezek alapján nincs semmilyen határidő arra, hogy bíróság előtt visszaszerezzük ellopott tulajdonunkat, vagy az általunk írott könyvön feltüntessék nevünket. Ezek a követelések nem évülnek el, bármikor fordulhatunk bírósághoz.

Az általános elévülési idő 5 év. Emellett léteznek a jogszabályokban speciális, az általánosnál rövidebb és hosszabb elévülési idők is.

Példa néhány rövidebb elévülési időre:

• a fuvarozási szerződésből eredő igényeknél 1 év;
• tartási, életjáradéki követeléseknél 6 hónap;
• szavatossági igényeknél 6 hónap;
• a munkaviszonnyal kapcsolatos igény három év alatt évül el.

Hosszabb elévülési idő pl. bűncselekménnyel okozott kár esetén áll fenn, ha a bűncselekmény büntethetősége több mint 5 év alatt évül el.

A felek természetesen rövidebb elévülési időben is megállapodhatnak, a megállapodás viszont csak írásban érvényes. Az egy évnél rövidebb elévülési határidőt a felek ugyancsak írásban maximum egy évre meghosszabbíthatják, egyébként az elévülési határidők meghosszabbítására irányuló megállapodás semmis.

Az elévülés akkor kezdődik, amikor a követelés esedékessé válik. Fontos megjegyezni, hogy az esedékesség esetenként más és más. A kártérítési követelés a károsodás bekövetkeztekor nyomban esedékes. A szerződésen alapuló követelés esetén az esedékesség ideje pedig a teljesítési határidő lejárta.

A fentiek alapján láthatjuk, hogy érdemes figyelnünk a határidőkre, arra, hogy mikor, milyen igényt akarunk érvényesíteni.

Forrás: Dr. Kocsis Ildikó Ügyvédi Iroda
www.kocsis-iroda.hu