Kibontották

Nagyon vegyes az Orbán-csomag megítélése a piaci szereplők körében. Az elemzők pozitívumként említik az államadósság csökkentésével kapcsolatos terveket és azt, hogy egyes területeken a kiadások tartós csökkentését tervezi a kormány. A csomagból ugyanakkor hiányoznak a megvalósítás részletei, túl nagy hangsúlyt kapnak a bevételnövelő lépések, illetve több elképzelés felpuhulhat a következő hónapokban. A vesztesek egyértelműen a bankok, a gyógyszergyártók és a közműcégek, ami a beruházások jelentős visszafogásához vezethet, ez pedig veszélyezteti a kormány növekedésre vonatkozó igen optimista várakozását.

A csomag ismertetésekor Matolcsy György arról beszélt, hogy jövőre az egyensúlyjavító-intézkedések négyötöde a kiadások csökkentéséhez kötődik. Az Indexnek név nélkül nyilatkozó elemzők első becslései szerint a felvázolt lépések alapján egészen más arány körvonalazódik, a csomagban ugyanis a vártnál nagyobb hangsúly van a bevételek növelésén.

A kormány az e-útdíjból 120 milliárdot vár (ebből egyébként 40 milliárd most is befolyik a matricás rendszerből, tehát a valódi bevételnövekedés csak 80 milliárd körül lehet), a banki különadó meghosszabbítása jövőre 187 milliárdos bevételt jelent (ebből 90 milliárd, egy kisebb bankadó szintén be volt tervezve a költségvetésbe, tehát csak a pénz másik fele számít többletbevételnek), a gyógyszergyártókra kivetett többletteher és a társasági adó 19 százalékos kulcsának megtartása (ez is egy bő 100 milliárdos tétel) mind a csomag bevételi oldalát erősítik.

A társasági adóból fizetnénk az államadósságot

Barta György, a CIB Bank vezető elemzője szerint “langyos lett a csomag”, mert tartalmaz meleget és hideget is egyszerre. Az MTI-nek nyilatkozó szakértő szerint az intézkedési terv hangneme és az általános iránya kedvező, fő kockázata azonban, hogy fellazulhat a megvalósítás során. Szerinte a piacnak a konkrét döntésekről további információra lesz szüksége.A megcélzott hiányértékek és gazdasági növekedés üteme pedig túlontúl ambiciózusnak tűnik – tette még hozzá.

Felhívta a figyelmet, hogy az idei évben komolyabb megtakarításra még nem lehet számítani az intézkedési tervtől, mert a legtöbb intézkedés további tervezést igényel, a csomag legfőbb hatása 2012-ben mutatkozik, utána 2014-ig már halványul.

A rezsiköltségek nem részletezett befagyasztásának költségét vagy a szolgáltatókkal nyeletik le, vagy a költségvetésnek kell vállalnia a terhet, az előbbire jóval többet tennék – fogalmazott a közgazdász, aki szerint a közműcégek, a gyógyszergyártók, a Mol és a pénzintézetek is még jobban vissza fogják majd itteni beruházásaikat, ami áthúzhatja a kormány növekedési és foglalkoztatási elképzeléseit.

Suppan Gergely, a TakarékBank elemzője úgy vélekedett: az intézkedési terv legfontosabb üzenete az államadósság-csökkentése. Az elemző elégedett a kormányzati bejelentéssel, szerinte annak iránya jó, támogatható, ennél többet most nem lehetett várni.

A társasági adócsökkentés késése kapcsán Suppan arra hívta fel a figyelmet, hogy ezt feláldozzák az államadósság-csökkentés oltárán, de amit “elveszítenek a vámon, megnyerhetik a réven.” Ha hitelesebb lesz a gazdaságpolitika és gyorsabban csökken az államadósság, akkor gyorsabban csökkennek a kamatterhek is, csökkenhet a kockázati felár, így olcsóbb finanszírozáshoz juthatnak a cégek, ami kompenzálhatja az üzleti szférát. Igaz – fűzte hozzá – egy ígérettől való elállás csökkenheti az üzleti bizalmat is.

Több a kérdőjel

Egy névtelenséget kérő vezető elemző szerint a bevételnövelés megint csak jelentős lett, a gyógyszergyártókat érintő lépések az Egis magyarországi értékesítését veszteségessé tehetik.

Egy másik elemző szerint nem is ez a legnagyobb baj, hanem az, hogy több elképzelés megvalósíthatatlan. „Lehetetlen 120 milliárdot megspórolni a gyógyszerkasszán, mert vagy bezárod a kórházakat, vagy pótlólagos forrásokat kell adni nekik, hogy meg tudják venni a készítményeket.”

Szerinte elképzelhetetelen, hogy az csomagból 4-6 százalékos növekedés lesz, a realitás valahol három százalék körül van, ami megkérdőjelezi az államadósság-csökkentés tervezett ütemét. (Az államadósság akkor tud csökkeni, ha az államháztartási hiány kisebb mint a GDP növekedése.) Mindez megkérdőjelezi az államadósság-csökkentések kapcsán bemutatott terveket.

A felültervezett növekedés a foglalkoztatásra is negatívan hat. A kormány 2013-ig 213 milliárdot spórolna a foglalkoztatási kiadásokon, a számításban ugyanakkor benne van az is, hogy a növekedés miatt 80-100 milliárddal kevesebbett kell költeni a munkanélküliek támogatására. Itt megint csak a fönti összefüggés érvényesül: ha a növekedés a vártnál rosszabbul alakul, akkor ezen a soron a tervezett helyett csak 110-130 milliárdot lehetne spórolni. (Hogy pontosan hogyan, azt nem részletezte a csomag ismertetésekor a nemzetgazdasági miniszter.)

Török Zoltán, a Raiffeisen Bank Zrt. vezető elemzője ugyanakkor jónak, fontosnak, szükségesnek nevezte a változtatások irányát. Hozzátette: ez ügyben nincs hiányérzete, bár az állam és az önkormányzatok működése nem került szóba. Kitért arra is, hogy az előre kiszivárgott részletek köszöntek vissza a bejelentésben, ezek jó részében nem volt meglepő.

Számítani lehetett a csomag természetére is, és bár kedden többet meg lehetett tudni a részletekről, hogy valójában mekkora megtakarítás származik az intézkedésekből, arra majd a gyakorlat adja meg a választ – közölte.

Forrás: Index.hu
www.index.hu