Ismét betárazzák?

Különböző jogszabályok eltérően rendelkeznek arról, hogy miként jegyezhetik be a földhivatalok a jelzálogjogot a tavaly augusztus óta folyósított devizahitelekből vásárolt ingatlanok esetében. Az fn.hu körkérdése azt tükrözi, a bankok nem csaptak le a kiskapukra, nem indult újra a lakossági devizahitelezés.

Nem, továbbra sem nyújtunk új lakossági devizahiteleket, hitellel még nem rendelkező magánügyfeleknek, de természetesen követjük a szabályozási fejleményeket és a Magyar Bankszövetség értelmezését is várjuk. Így foglalható össze a nagyobb hazai kereskedelmi bankok véleménye arról, hogy vajon valóban újra lehet-e devizahitelezni.

A lehetőséget a Napi Gazdaság cikke vetette fel, de hamarosan többen is vitázni kezdtek a jogszabályok értelmezéséről. A napilap arra hívta fel a figyelmet, hogy egymásnak ellentmondó a polgári törvénykönyv és az ingatlan-nyilvántartási jogszabály, márpedig a január elsejétől hatályos utóbbi jogszabály számos pontban enyhébb és megengedőbb, mint a Ptk. tavaly augusztus 14-től hatályos passzusa, amely szerint természetes személy devizában nyilvántartott vagy nyújtott (devizaalapú) kölcsönszerződéséből keletkező hitelezői követelés biztosítására, természetes személy tulajdonában álló ingatlanra nem állapítható meg jelzálogjog.

Ez a szabály elég egyértelmű, még akkor is, ha az újabb jogszabály számos kivételt megenged. Ráadásul egyes értelmezések szerint csak a devizaalapú, de forintban folyósított hitelekre vonatkozik, azokra a javarészt eurókölcsönökre nem, ahol valóban devizában történik a folyósítás és a törlesztés is.

Ezt a szabályt azonban az értelmezések egy része vitatja. Vannak azonban azért egyértelműbb elemek is. Milyen esetekben lehet jelzálogjogot biztosan behegyezni devizahitelekre? Ha változik egy követelés jogosultja (engedményezés, tartozásátvállalás, jogutódlás), illetve, ha meglevő kölcsönszerződés módosítása, fedezetcsere, kölcsönkiváltás esetén, ha az új hitel a korábbinál nem terhesebb.

Banki reakciók

Igyekeztünk a legnagyobb lakossági bankoknál tájékozódni arról, hogy a cikkben felvetett kiskapukkal élnek-e a bankok. A hivatalos válaszokból nem lettünk sokkal okosabbak, de az kiderült, hogy a bankok nem kezdtek el devizahitelezni. „Bankunk jelenleg nem kínál devizahiteleket ügyfeleinek” vagy „”Bankunk egyelőre nem kíván a devizaalapú ingatlanfedezetes hitelek kezelésének gyakorlatában módosítani” – érkeztek a szófukar válaszok. Azt azért egyes bankok elismerték, hogy vizsgálják a lehetőségek jogi hátterét, illetve mivel az esetleges változás a teljes hazai bankszektort érinti, a bankok várják a Bankszövetség állásfoglalását is.

Voltak azért olyan banki munkatársak is, akik háttérbeszélgetésekben kicsit részletesebben fejtették ki a véleményüket. Egyik forrásunk elmondta, hogy amennyiben párhuzamosan létezik két jogszabály és az egyik megengedőbb, mint a másik, az egy transzparensen működő banknak nem elég. „Nem szeretünk jogi kiskapuk alapján működni, hanem a törvényalkotói szándék akceptálásával dolgozunk” – mondta forrásunk, aki szerint csak határozott kormányzati állásfoglalás, illetve zöld lámpa esetén vizsgálja csak meg egy bank, hogy olyan tevékenységbe kezd, amiről eddig azt hallotta, hogy tiltózónában van.

Egyik kutya, másik eb

Egy másik forrásunk azzal viccelt, hogy a jelzálogbejegyzés vagy nem bejegyzés a mai devizahitel-piacon teljesen felesleges, elméleti kérdés. Amíg ugyanis a korábbi devizahitelesek fedezetei sem piacosíthatóak, értsd kilakoltatási moratórium és lakásértékesítési moratórium van érvényben, addig szinte mindegy, hogy bejegyezhető-e a fedezet.

No, természetesen azért ez nem így van, hiszen a bankok még hihetnek és hisznek is abban, hogy a jelzálogfedezettel nyújtott hiteltermékek alapja, vagyis a fedezet egyszer valóban fedezetként fog viselkedni, de azért az sokat mondó, hogy a kormányzat folyamatosan ad olyan jelzéseket, hogy a későbbiekben sem fog senki az utcára kerülni. Márpedig, ha a helyzet változatlan marad, annak beláthatatlan következményei lesznek, a bankok elképesztő veszteségeket fognak elszenvedni, hiszen fedezett hiteleiket voltaképpen fogyasztási hitelekké kell átértékelniük. Hiszen a fedezetek nem működnek, járulékos következményként pedig szinte az ügyfelek kényére-kedvére van bízva, hogy hajlandók-e törleszteni.

Más baj is van

Harmadik beszélgetőpartnerünk szerint sem várható, hogy a bankok trükköznének és kicsit becsomagolnák a hitelkonstrukciókat az engedélyezett kategóriákba. Az értelmezések szerint a tisztán euróhitelek (forintátváltás nélkül) kaphatnának teret a megengedőbb megközelítéssel. Azzal banki forrásunk egyetértett, hogy a svájci frankos hitelek és az euróhitelek együttkezelése szakmai hiba volt, és valóban van Magyarországon egy olyan réteg, amelyiknek a jövedelme euróban keletkezik, és számukra az euróhitel a legkevésbé kockázatos termék.

A szabályozók tavaly augusztusban kiöntötték a gyereket a lavórral. Egy viszonylag szűk kör miatt az euróhitelezést ugyan újra lehetne indítani, de forrásunk szerint valószínűleg a szabályozó erre a „kicsi szegmensre” nem volt külön tekintettel. Maguk a bankok ráadásul különösebben nem tülekednének devizában hitelezni.

Nagyon sokba került az a korábbi nagy hiba, miszerint 10-20 éves devizahiteleket a bankok 1-3 havi rövid pozíciókkal fedeztek a treasuryken keresztül. A lehetőségek nem tágultak, éven túl, főleg 10 évnél hosszabb időtávokra a bankok nem is nagyon tudnak fedezni. A svájci frank további izmosodását várják az elemzők, a svájcifrank-hitelek a bankoknak sem hiányoznak.

Forrás: FN.hu
www.fn.hu