Több fontos bevételi tételben látható lényeges elmaradás az idei költségvetésben, amely a 2014-es büdzsére is negatívan hat. Ezért a Költségvetési Felelősségi Intézet szerdán bemutatott friss anyagában úgy kalkulál, hogy idén 3% lehet a költségvetés hiánya (szemben a kormány 2,7%-os céljával), míg jövőre 3,8% lehet a deficit. Vagyis a május végi (második Varga-csomag figyelembe vétele nélkül nézett) állapot szerint 430 milliárd forintos lyuk tátong a 2014-es költségvetésben a 2,4%-os eredeti célhoz képest. A KFIB technikai kivetítésének szomorú üzenete, hogy 80% felett ragad az államadósság. Romhányi Balázs az elemzést bemutató beszélgetésen rámutatott: a május végi állapot szerint nincs mozgástér a költségvetésben az esetleges növekedésösztönzésre, a második Varga-csomag az elcsúszások kezelésére szolgál. Számításaik szerint a második Varga-csomag 70 milliárd forinttal javíthatja a költségvetés egyenlegét. Ha a kormány a belső tételeket nominálisan szinten tartja jövőre és végrehajtja a második Varga-csomagot, akkor 240 milliárd forinttal javítja a 2014-es büdzsé helyzetét.

Alig lesz növekedés

Elkészítette a Költségvetési Felelősségi Intézet legfrissebb, 2013-2016-os évekre vonatkozó technikai kivetítését. Romhányi Balázs ügyvezető a dokumentumot bemutató szerdai sajtóbeszélgetésen elmondta, hogy a mostani számítások a május 31-i állapotot tükrözik adatokban és a kihirdetett jogszabályokban. Annyit még elárult, hogy elemzéseikben figyelembe vették az első Varga-csomag 93 milliárdos zárolását, viszont nem tudták figyelembe venni a beruházások felfüggesztésérő szóló döntést, mert megítélésük szerint ez az intézkedés nem megalapozott (tekintettel a beruházások előrehaladottságára). A technikai kivetítésben nem vették figyelembe a Varga Mihály által hétfőn bemutatott adóemelő csomagot, erről külön anyagot készítettek (lásd: cikkünk későbbi részében).

A technikai kivetítésből kiderül: a szakértők az idei évre 0,4%-os GDP-növekedést prognosztizálnak, jövőre pedig 0,9%-kal bővülhet a magyar gazdaság. Ezt követően csökken 0,5%-ra a növekedési ütem. Az infláció idén 2,7% lehet, míg jövőre 3% körül alakulhat. A KFIB egyelőre nem számol az őszre beígért második rezsicsökkentéssel. Romhányi szerint a mostani átlag feletti növekedés elsősorban a mezőgazdaság jobb teljesítményének köszönhető (várhatóan 30%-os lesz itt a növekmény), valamint az export növekedésének. A foglalkoztatás a versenyszférában stagnálni fog, a beruházások még idén is csökkennek, de ez úgy valósul meg, hogy a kormányzati beruházások növekedni fognak a tavalyi alacsony bázisról.

A kivetítés szerint a rövid kamatlábak tovább csökkenhetnek, egészen 2013 végéig. A közép és hosszú távú hozamokban azonban nem számítanak csökkenésre, sőt emelkedhetnek is. Vagyis meredekebb lesz a hozamgörbe. Romhányi Balázs, a KFIB ügyvezetője a Portfolio.hu kérdésére kifejtette: a Nemzetgazdasági Minisztérium által emlegetett 100 milliárd forintos kamatkiadás-megtakarítás nincs benne a költségvetésben, vagyis ebben a tekintetben nincs valós mozgástere a kormánynak. Egyrészt mivel a hosszabb hozamok nem csökkennek, másrészt az átárazódás két év alatt nem járhat ekkora hatással.

Megint lyukas a büdzsé

A költségvetési kilátásokról szólva Romhányi Balázs kifejtette: a KFIB alappályáján a deficit idén 3% lehet, míg jövőre 3,8%-ra emelkedhet. A technikai kivetítés melléklete szerint 2013-ban 91 milliárdos, 2014-ben 431 milliárd forintos kiigazítási igény jelentkezik az eredeti hiánycél teljesítéséhez.

A részletekkel kapcsolatban kiemelte: 150 milliárd forintos elmaradás mutatkozik eddig idén a jövedéki adó- és áfabevételek tekintetében. A pénzügyi tranzakciós illeték esetében 160 milliárd forintos elmaradással kalkulál a KFIB. Romhányi arra is rámutatott, hogy a bányajáradék soron is van érdemi elmaradás, 50 milliárd forint folyhat csak be, ami az előirányzat fele. A közműadóból a tervezett 60 milliárd forint helyett várhatóan 47 milliárd forint folyik be.

A kamatadó esetében jövőre várható érdemi elmaradás Romhányi szerint, az eddigi 70 milliárdos bevétel 50 milliárd forintra csökkenne, ha a kormány nem lépne. Arra is kitért, hogy a gyógyszerkiadások esetében 35 milliárd forintos túlköltést látnak az eddigi folyamatok alapján. Ez nem teljesen biztos, hogy így meg fog valósulni, mert a túllövésen a gyártó és az állam is osztozik – tette hozzá. Kiemelte: nem volt alapja, hogy 20 milliárdot meg lehet takarítani az EU-s források társfinanszírozásán, mivel nincs rá megoldás. Viszont a költségvetésben ez a tétel megmaradt.

Az elektronikus útdíj története bonyolult. Az intézet azzal számol, hogy a nagyberuházás idén nem fog megvalósulni. Kisebb beruházással fog elindulni egy fapados rendszer, amiben nagyobb a csalás valószínűsége, ezért 20%-os nemfizetési rátával kalkulálnak. Így az idén tervezett 75 milliárd forintos e-útdíj bevétel helyett 60 milliárd forint folyhat be, míg jövőre 150 milliárd helyett 130 milliárd. Romhányi kitért arra is, hogy hosszú távon, 2 év alatt, megérné az államnak rendesen kivitelezni a beruházást, még úgy is, hogy várhatóan több lesz a nagyberuházás a költségvetésbe betervezett 42 milliárd forintnál.

A pénztárgépek online bekötéséből 30-40 milliárd forintnyi plusz bevételre számít a KFIB idén. A kormány eredeti terve 95 milliárd forintról szólt.

A KFIB a számítások során már figyelembe vette az első Varga-csomagban lévő 93 milliárd forintos zárolást, viszont az állami beruházások felfüggesztésének hatását nem, mert ez szerintük nem megalapozott. Számolnak viszont a szakértők az MNB-nél keletkező veszteséggel. Ezek szerint 2014-ben 118,5 milliárd forintos jegybanki veszteségtérítés terheli majd a költségvetést. Romhányi Balázs ezzel kapcsolatban a Portfolio.hu érdeklődésére kifejtette: a jegybank növekedési hitelprogramjának jegybanki eredményt javító célja nem teljesül.

Ekkora a második csomag

Összességében idén 91 milliárd forintos kiigazítási igény jelentkezik idén, míg jövőre 430 milliárd forintos, az eredeti hiánycél teljesítése érdekében. Romhányi Balázs kifejtette, hogy amennyiben a kormány a belső tételeket nominális szinten befagyasztja jövőre és végrehajt egy 70 milliárdos kiigazítást, akkor a 240 milliárd forintos egyenlegjavulással elérhető a 3%-os hiányszint 2014-ben, de ez még mindig meghaladja a 2,4%-os deficitcélt.

A Költségvetési Felelősségi Intézet elkészítette gyorselemzését a hétfőn ismertetett második Varga-csomag költségvetési hatásairól. Számításaik szerint idén és jövőre is 70 milliárd forinttal javítja a költségvetés helyzetét az új intézkedéssorozat.

Romhányi Balázs ezzel kapcsolatban elmondta: a kormány által hétfőn bejelentett 5 intézkedés hatásával kalkuláltak: a tranzakciós illeték emelésével, a vállalatokra vonatkozó telefonadó emelésével, 6%-os ehóval a kamatjövedelmekre, a bányajáradék emelésével és az átvett önkormányzati adósság után fizetendő 7%-os banki különadóval.

A KFIB kitér arra, hogy a tranzakciós illeték hatásvizsgálatát különösen megnehezíti, hogy a részletes tényadatokat, elsősorban az adóteher állami és magánszektor közti megoszlását a pénzügyi kormányzat nem hajlandó nyilvánosságra hozni. A Költségvetési Felelősségi Intézet ezzel kapcsolatban április 26-án állásfoglalást kért Péterfalvi Attilától, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság elnökétől. Mivel az állásfoglalás eddig nem született meg, ezért gyakorlatilag biztosra vehető, hogy a parlamenti képviselők a szükséges alapvető információk ismeret nélkül fognak döntést hozni – áll az intézet anyagában.

A részletes adatok ismerete nélkül azt feltételezik, hogy az adóbevételek elmaradásának mértéke egyenletes, ezért idén 142 milliárdos bevétel folyna be a 301 milliárd forintos tervvel szemben, ha a kormány nem lépne. Hétfőn azonban kiderült, hogy a kormány tesz a tranzakciós illetékbevételi terv teljesüléséért. A KFIB becslései szerint a tranzakciós illeték augusztus elsejétől történő megemelése eredményszemléletben 2013-ban 21,5 milliárdot, 2014-ben 51,6 milliárdot hozna az állam konyhájára, míg pénzforgalmi szemléletben 17,2 milliárdot, illetve 51,6 milliárdot.

Alappályánkon 2013-ban 72 milliárd, 2014-ben 53 milliárd forint kamatadó-bevétellel számolunk. A csökkenés oka a rövid lejáratú kamatlábak csökkenése. Az EHO kiterjesztése 2014-ben éves szinten 19,9 milliárd forint. A 2013. évi hatás számításakor figyelembe kell vennünk, hogy a törvényjavaslat szerint az adó csak a hatálybalépés után halmozódó kamatokat terheli, a hatálybalépés előtt felhalmozott, de még ki nem fizetett kamatokra nem vonatkozik. A futamidők 3-6-9-12 hónap közti egyenletes eloszlását feltételezve a 2013-ra számított hatás 4 milliárd forint – olvasható az anyagban. Romhányi Balázs itt megjegyezte, hogy az állampapírok adómentességével nem számoltak, ezt egy keddi javaslatában nyújtotta be a gazdasági bizottság.

A bányajáradék általános mértéke 4 százalékponttal 16 százalékra emelkedik. Alappályánkon 90 USD/hordó feletti olajárat feltételeztünk. Mivel e szint felett a bányajáradék mértéke az általános kulcsnál 6 százalékponttal magasabb, ezért a 18 százalékos bányajáradék-kulcshoz képest a mostani 4 százalékpontos emelés 22,2 százaléknak felel meg. 2014. év egészére vetítve ez az alappályán várt 54 milliárd forint bevételhez képest 12 milliárd forint többletet jelent. 2013-ban, augusztus 1-i hatálybalépéssel számolva a növekmény 5,2 milliárd forint – magyarázza az intézet.

Az átvett önkormányzati adósság után kivetett 7%-os banki különadó közvetlen hatása 47,9 milliárd forint.

Az új banki különadó három üzenete

A KFIB ügyvezetője a beszélgetésen az új 7%-os banki különadóval kapcsolatban megjegyezte, hogy ez az adóteher is igazi hungarikumnak számít. Hozzátette: közgazdaságilag ez hair cut (vagyis a hitelező nem kapja vissza az eredeti összeget az adóstól).

Az intézkedésnek Romhányi szerint három fontos üzenete van:

1. A különféle pénzügyi helyzetű önkormányzatok között nem tesz különbséget, ugyanakkora mértékben diszkontálja a legjobb és a legrosszabb helyzetben lévő önkormányzatoktól átvett adósságokat. Ez a jövőben nehézséget okozhat a jobb önkormányzatoknak, amikor a fennmaradó hiteleik refinanszírozásakor szeretnék magukat megkülönböztetni a hitelezés szempontjából rosszabb minőségű önkormányzatoktól.

2. A különféle minőségű adósokkal szemben fennálló követelések összemosása utólag értelmetlenné teszi az óvatosabb bankok felelősebb hitelezési politikáját és ebben az értelemben éppen a kockázatosabb viselkedésre ösztönöz.

3. Illusztratív számításaik szerint (4 százalékos piaci kamatláb, 5 éves futamidő, csőd esetén 25 százalékos megtérülés) a 7 százalékos adó azzal egyenértékű, mintha az állam jelenlegi 283 bázispontos CDS-felárával szemben az átlagos magyar önkormányzat CDS-felára 440 bázispont lenne (157 bázispont az állam felett). Átfordítva, a 440 bázispont felár azt jelenti, hogy az átlagos magyar önkormányzat 5 éven belüli csődjének valószínűségét az átvállalások. nélkül a kormány 24 százalékra becsüli. Mivel a 283 bázispontos felár alapján az állam csődvalószínűsége kb. 16 százalék, és ha az állam csődbe megy, akkor gyakorlatilag biztosan csődbe kerülnek az önkormányzatok is, ezért a kormány szerint 10 százalék annak a valószínűsége, hogy bár az állam nem megy csődbe, egy-egy önkormányzat mégis csődbe megy. Ez a 10 százalék úgy is átfogalmazható, hogy a kormány szerint 5 éven belül 2-300 önkormányzat menne csődbe az átvállalások nélkül – magyarázza az intézet elemzése.

Forrás: Portfolio.hu
www.portfolio.hu