Az elit minimálbéres 300 ezret csal el

  • Facebook
  • Twitter
  • del.icio.us
  • Netvibes
  • Live

Egyáltalán nem állunk jól a foglakoztatással, még akkor sem, ha beleszámoljuk a kevéssé hasznosnak tekintett százezernyi közmunkást is – áll a legfrissebb Munkaerőpiaci Tükörben. Az MTA közgazdaság-tudományi intézetének évkönyve kitér a feketegazdaságra, ami 10-17 százalék közt lehet hazánkban. És arra is, hogy a becsléseik szerint a minimálbéresek majdnem fele adócsaló. A hazánkba jövő külföldi vállalatok átlagosan termelékenyebbek, így több bért fizetnek alkalmazottaiknak, és butaság azt gondolni, hogy „csak piacot vesznek maguknak”.

A foglalkoztatási helyzet a legkevésbé sem ad okot optimizmusra, még a közmunkát beleszámítva sem értük el a válság előtti szintet, noha a világgazdasági kilátások javultak – derül ki az MTA KRTK KTI által frissen kiadott 2012-es Munkaerőpiaci Tükör kiadványából. Amelyből az is megtudhatjuk, hogy a minimálbéresek közül hányan adócsalók, vagy hogy a külföldi cégek jellemzően tényleg úgymond „csak piacot akartak-e venni” Magyarországon. A kutatásban 2012 közepéig vizsgálták csak az adatokat, az elmúlt félévben bekövetkező változások – így a most már tényleg egykulcsos adó vagy a munkahelyvédelmi akcióterv – még nem jelentek meg benne.

Érdemes kiemelni, hogy az NGM keddi közleményében bravúrosnak tartotta, hogy százhatvanezerrel többen dolgoznak, mint kormányváltáskor, és hogy sikerült meghaladni a válság előtti szintet.

Jóságos számolás

Ebbe azonban beleszámolták az egyre növekvő számú kötelezően közfoglalkoztatottat, akiknek elég kevés esélyük van visszatérni a rendes munka világába. Emellett kissé túlzónak hat a kormány saját érdemének betudni a ciklus elején megszülető munkahelyeket is, hiszen azokról a döntés jellemzően még az előző kormány alatt született.

Mindenesetre talán nagyobb szerénységre int, hogy közmunka nélkül, szezonális és egyéb korrekciókkal Cseres-Gergely Zsombor, a kutatás egyik vezetője szerint 54 százalék lehet a hazai foglalkoztatási ráta, ami azt jelenti, hogy a munkaképes korúak alig több mint fele végez Magyarországon valódi, értelmes munkát, és a megtisztított mutató szerint gyakorlatilag nem tudtunk előrelépni a kormányváltás óta.

Európában és Magyarországon is folyamatosan növekedett munkakínálat, egyre többen kerestek munkát, miközben a munkakereslet csökkent, azaz kevesebb állást hirdettek meg, így munkanélküliség fokozatosan nőtt. A 61,2 százalékos foglalkoztatási rátánknál csak Bulgária és  Litvánia tud felmutatni alacsonyabbat az unióban.

Külön probléma, hogy nőtt a tartós munkanélküliek száma, a hosszú ideje állástalanok pedig gyakran elveszítik korábban megszerzett képességeiket is, és a válság elmúltával se fognak tudni munkát találni.

A válság minket is rendkívül érzékenyen érintett, így 2009 óta régióban Szlovákia után nálunk a legmagasabb a 10,9 százalékos munkanélküliség, és az intenzív közmunkás foglalkoztatás sem javított ezen semmit.

Közmunkából a semmibe

Megdobta a munkanélkülieket a rokkantnyugdíjazás feltételeinek szigorítása, de az sem javít a mutatón, hogy nálunk a közmunkások jellemzően a közmunkaprogramból való kikerülés után sem találnak állást. Becslések szerint hozzávetőleg 5 százalékuk tud utána valódi munkához jutni.

A közfoglakoztatás már csaknem 100 ezer embert érint, többségüket teljes munkaidőben. Az államnak egyébként nagyjából ugyanannyiba kerülnek a közfoglakoztatottak, mintha álláskeresési juttatásként adnák oda nekik ezt a pénzt.

Regionálisan is nagy eltérések alakultak ki a munkanélküliségi rátában, különösen az egyébként is szegényebb észak-magyarországi régióban rossz a helyzet, de mindenhol nőtt a munkanélküliség. Nógrádban 22,9, Borsodban 23,5 , Szabolcsban 26 százalékos az éves átlagos munkanélküliség.

Ezzel párhuzamosan a munkanélküliség átlagos időtartama is újra megnőtt, különösen a tartósan munkanélküliek kerültek érezhetően rosszabb helyzetbe az utóbbi 2,5 évben.

2011 szeptemberétől szigorodtak az álláskeresési segély szabályai is, ami által komolyan nőtt az ellátás nélküliek aránya a munkanélkülieken belül.

Tényleg adót csal a minimálbéresek fele

A kutatásban foglalkoztak a hazai feketemunka szintjével is, amit a kutatók a korábbi mérésekkel összevetve 10-17 százalékra becsülnek, Közép-Dunántúlon a legalacsonyabb, az Alföldön a legmagasabb a feketemunka aránya.

Hasonlóan érdekes az adócsaló minimálbéreseket felmérő rész, Elek Péterék kutatásából ugyanis kiderül, hogy miként oszlik meg az adócsalás ebben a körben, igaz, 2006-os adatokon. A lenti ábrán az látszik, hogy a leggazdagabbak csalnak a legtöbbet, bár nem a legnagyobb arányban.

Például a dolgozó népesség 6,4 százalékát  kitevő legfelső (potenciális) kereseti ötöd 85 százalékos valószínűséggel sokkal többet keres a minimálbérnél, ők átlagosan 285,7 ezer forintot titkolnak el havonta. Ezt úgy lehet elképzelni, hogy mondjuk valaki bejelenti magát minimálbérre a saját cégéhez, és a cég nyereségét nem osztalékként veszi ki, hanem gyakorlatilag munkajövedelemként, csak elfelejt adózni utána.

Összességében a minimálbéreseknek csaknem fele, pontosabban 47,5 százaléka csal adót a becslések szerint, átlagosan 95 ezer forinttal keresnek többet a bejelentett bérüknél. Ehhez azonban a keveset keresők keveset tesznek hozzá: az ötből az alsó három kategória csak az összes eltitkolt bér 16,2 százalékát teszi ki, bár számszerűen ők adják a valódi és a csaló minimálbéresek döntő részét is.

Kizsákmányoló külföldiek?

Komoly viták kísérik Magyarországon a külföldi befektetéseket, ezért lehet érdekes hogy a tanulmánykötetben megbecsülték a külföldi tulajdon bérhatását is a felvásárolt vállalatoknál. Ebből az derült ki, hogy minden típusú dolgozónak növekedett a fizetése, ha külföldi tulajdonba került a cég.

Egy régen ott dolgozó 11-20 éves munkatapasztalattal bíró, legfeljebb nyolc osztályt végzett férfi dolgozónak átlagosan 12,7 százalékkal, de ha megváltoztatjuk a végzettségét felsőfokúra, akkor már 36,5 százalékkal.

Nem igazán azért, mert a külföldiek nagyvonalúbbak vagy ostobábbak lennének. A dolog arra vezethető vissza, hogy átlagosan nő a felvásárolt vállalat termelékenysége a felvásárlást követően, az ebből keletkező érték egy részét adják vissza a dolgozóiknak. Jellemző, hogy minél képzettebb valaki, illetve minél fejlettebb országból jön az adott külföldi tulajdonos, annál többet.

Ez egyébként az ellen a gyakran elhangzó, de nehezen érthető megállapítás ellen is érv, hogy a külföldi befektetők azért vesznek meg magyar cégeket, hogy utána lerohasszák őket, és piacot nyerjenek. Úgy tűnik, hogy jellemzően az ellenkezője igaz nálunk.

Forrás: Index.hu
www.index.hu

Az oldal alján Te is hozzászólhatsz.

Hozzászólások

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

Adja meg a matematikai képlet eredményét: *