A német alkotmánybíróság kedden úgy döntött: nem ütközik az ország alkotmányával és jogrendszerével az eurózóna megmentésére kidolgozott uniós válságkezelési alap és az új európai fiskális paktum. Ez lényegében azt jelenti, hogy elhárult az euróválság megoldásának legjelentősebb akadálya, ami másfél éve jelentett komoly bizonytalanságot a piacokon. A testület ugyanakkor jelezte, vannak bizonyos feltételek, így például garantálni kell, hogy a tervezett 190 milliárd eurónál többet nem kell az eurómentésre költenie.

A német alkotmánybíróság szerda délelőtt hirdette ki a határozatát arról, hogy az euróövezet állandó válságkezelési alapjáról (a magyar nyelven eurósáncként is emlegetett ESM-ről), valamint az európai fiskális paktumról szóló uniós szabályrendszer ellentétes-e vagy sem az ilyen jellegű szabályozásra szűk mozgásteret hagyó német alkotmánnyal.

A testület úgy döntött, hogy alaptalannak minősíti és elutasítja az uniós szabályok németországi ratifikációjának – német jogrendbe illesztésének – megakadályozását indítányozó beadványokat. Elutasították Peter Gauweiler keresztényszociális politikus beadványát is, amely arra vonatkozott, hogy a mentőcsomagot addig ne indítsák el, amíg a Európai Központi Bank vissza nem vonja az álllamadósságok felvásárlására vonatkozó döntését. Elutasította a fiskális paktum ratifikációjának ideiglenes megtiltását indítványozó kérelmeket is.

A testület egy kétlépcsős döntési folyamat első fázisát zárta le. Andreas Voßkuhle, a német alkotmánybíróság elnöke is utalt arra, hogy a mostani csak ideiglenes döntés az eurós mentőcsomagról. A kérdésben később tartanak főtárgyalást. Most lényegében arról döntöttek, hogy az uniós mechanizmus elvei összeférnek-e a német jogrendszerrel, és majd később hozhat végleges döntést arról, hogy az egyes részletszabályok összhangban vannak-e a német alkotmánnyal.

Feltétel azért van

Az alkotmánybíróság ugyanakkor kimondta azt is: az uniós szabályok ratifikálásának vannak súlyos feltételei. Így egyebek mellett az eurósánc csak akkor ültethető a német jogrendbe, ha alkotmányos garanciái lesznek annak, hogy a német szerepvállalás összege nem haladja meg az eredetileg tervezett 190 milliárd eurós felső határt. Erre a német AB szerint az jelentene garanciát, hogy ennek emeléséről csaka  Bundestag dönthetne.

A 190 milliárd eurós korlát mellett az alkotmánybíróság másik feltétele a mai jóváhagyó döntés kapcsán az – írja a Portfolio.hu –, hogy az ESM-mel kapcsolatos döntéseket (mentőcsomagokat szolgáló kifizetések) a német parlament mindkét házának el kell fogadnia. Ez a gyakorlatban azt jelentheti, hogy a német kormány nem tud a törvényhozás „háta mögött”, rendkívüli sebességgel válságkezelési lépésekről dönteni az ESM területén.

Az alkotmánybíróság kimondta azt is: Németországnak olyan biztosítékra is szüksége van, amely az ESM-nél dolgozókat a titoktartási kötelezettségük ellenére arra kötelezi, hogy a parlament alsó és felső házát (Bundestag és Bundesrat) átfogóan tájékoztassák a szükséges döntések meghozatala előtt.

Jól jöhet ez nekünk is

Duronelly Péter, a Budapest Alapkezelő befektetési igazgatója elmondta, hogy a mai döntés, az EKB múlt heti döntésével párban, az európai adósságválságot rendezéséhez szükséges feltétel. „Alapvetően arról van szó, hogy ha egy ország képes saját maga az adósságválság irányába haladni, akkor az európai közösség hajlandó olyan esetekben finanszírozást nyújtani, amikor a megfelelő gazdaságpolitika ellenére a piacról nem tudja magát finanszírozni. Egy teljes kooperációra hajlandó és képes országnak nyújt segítséget.„ – mondta el.

Duronelly szerint ez egy feltételhez kötött segítség, de a feltétel valójában a jó gazdaságpolitika. Speciális helyzetekben, amikor egyébként rendben mennének a dolgok, de a piaci helyzet miatt éppen likviditási gondokkal küzd egy ország, akkor ezt megoldja neki a közösség. Nem ingyen persze, hiszen eleve bizonyos kamatszint és finanszírozási költség fölött avatkoznak be ezek az eszközök. Azt, hogy mi ez a szint, eddig nem közölték és valószínűleg nem is fogják elmondani.

Magyarországra, amennyiben a hazai folyamatokkal nincs baj, a döntésnek szerinte pozitív hatásai lesznek. A magyar gazdaság helyzetére mindig hatással van az, hogy mi történik külföldön. „Ha megnézzük az elmúlt egy évet, akkor a januártól eltekintve, azt látjuk, hogy a magyar kamatok, de akár a forint árfolyama is alapvetően a nemzetközi tőkepiaci folyamatokkal együtt mozgott.”, mondta el, hozzátéve, hogy szerinte a döntés viharos időkben fontos támasz lehet Magyarország számára is.

Miért volt ez fontos?

Az alkotmánybíróság nyolcfős szenátusa kétharmados többséggel meghozott határozata lényegében arról szólt, hogy egyáltalán létrejöhet a válságkezelési alap. Egyfelől az ESM-be befizetendő eurók tizedét a németek adják, vagyis pénzügyi szempontból is egy nagy űrt jelentett volna, ha Berlin nem száll be az eurómentésbe, de még súlyosabb lett volna a lélektani hatás. Számos, az eurósánc létrehozását szintén fenntartásokkal fogadó ország – például a finnek vagy a hollandok – mondhatta volna azt, hogy ha a németek nem, akkor ők sem.

Az euróválság megoldására 2010 óta két uniós intézményt hoztak létre. A 2010-ben felállított, átmenetinek szánt, és 2013-ban megszüntetni tervezett válságkezelési alapja (EFSF) mellé a tervek szerint idén júliustól állt volna fel az állandó válságkezelési alap (Európai Stabilitási Mechanizmus, ESM, eurósánc). Erre azonban várni kellett a német alkotmánybírósági döntésre, mert az eurósánc szabályrendszere úgy szól: az csak akkor indulhat el, ha az alaptőkét adó tagországok legalább 90 százaléka ratifikálja. Mivel a németek súlya a 700 milliárdos alaptőkéből nagyjából 190 milliárd euró, vagyis megközelítőleg 27 százalék, német ratifikáció nélkül az egész ESM nem állhatna fel (arról nem is beszélve, hogy a német példa lélektani szempontból is fontos lett volt, érvet adott volna az eurómentést ellenző más EU-tagoknak, például finneknek, hollandoknak is). A mostani alkotmánybírósági döntés egyébként ratifikációt még nem jelent, csak azt, hogy annak nincs alkotmányos akadálya.

Az eurósánc, amelyben 2014 elejéig három részletben fizetnek be a tagállamok, és amely összesen 500 milliárd eurónyi hitelt tud majd nyújtani, a felállítása után az ideiglenesen működő EFSF feladatait venné át, bár egyelőre párhuzamosan működne a két eszköz. A luxemburgi központú Stabilitási Eszköz 440 milliárd euróval gazdálkodik, de ebből csak körülbelül 250 milliárd euró maradt meg Írország és Portugália megmentése után. A vele párhuzamosan működő ESM nem a tagországoktól, hanem a piacról gyűjt tőkét, amivel – az unió pénzét kezelve – akár 60 milliárd eurót is összegyűjthet.

Mario Draghi, az Európai Központi Bank elnöke korábban jelentette be, hogy az EKB nagyarányú kötvényvásárlással tervez segíteni az eurózóna eladósodott országain.Elmondta, hogy szerinte direkt monetáris beavatkozásra van szükség ahhoz, hogy az eladósodott országok finanszírozásán könnyítsenek. Ez a kötvényvásárlás is az Európai Stabilitási Mechanizmuson (ESM) és az Európai Pénzügyi Stabilitási Eszközön (EFSF) keresztül zajlik majd.

Forrás: Index.hu
www.index.hu