A magyar adórendszer vonzza a külföldi csalókat – gyenge hivatal, nagy haszon

Az adó csalók szívesen koncentrálnak Magyarországra: 27 százalékos áfaszint mellett, korlátozott kapacitású adóhatóság ellenében könnyen tehetnek szert hatalmas nyereségre.

Az áfacsalás egyre növekvő veszélyforrás az EU és Magyarország számára is. Objektív adatok híján csak változatos becslések születnek az áfacsalások határáról: az EU egészében évente 50-100 milliárd eurós veszteségről beszélnek; a magyar költségvetés vesztesége pedig akár az ötmilliárd eurót is elérheti. Összehasonlításképpen: ez az összeg nagyjából megegyezik a magyar költségvetés teljes személyijövedelemadó-bevételével – vagyis elvben a becsült áfacsalások kiiktatása után senkinek sem kellene Magyarországon fizetése után adóznia.

Miért ilyen sok az áfacsalás hazánkban? Ez nem csak a feketegazdaság, a számla nélküli üzletelés hatása. Szervezett bűnözői csoportok specializálódnak az EU-ban arra, hogy fiktív és valós ügyletek ravasz kombinációjával soha be nem fizetett áfaösszegeket igényeljenek vissza az adóhatóságoktól. Ezek a csalók pedig szívesen koncentrálnak Magyarországra: 27 százalékos áfaszint mellett, korlátozott kapacitású adóhatóság ellenében könnyen tehetnek szert hatalmas nyereségre.

Az áfacsalók ellen küzdeni kell. Az állam az adózási szabályok finomhangolásával próbálja nehezíteni a csalók dolgát, és az adóhatóság is egyre több energiát fektet a csalárd ügyletláncolatok mielőbbi felderítésébe. A revíziók során évről évre kevesebb a tolerancia és a rugalmasság: ahol az ellenőr téves vagy rosszindulatú eljárás nyomára bukkan, ott keményen lecsap. Hogy a célpont a tényleges csaló, vagy pedig csak a csalók szövevényes hálójába keveredett ártatlan résztvevő, balek, nem igazán lényeges szempont. Az adóhatóság zűrös ügyekben gyakran éppen a legkisebb ellenállás irányába indít támadást: a ténylegesen csaló (és a csalás után elillanó) cégek helyett azok ártatlan vagy óvatlan partnereit veszi üldözőbe, mert őket sokkal könnyebb bírságolni.

Erre a tendenciára jó példák az Európai Bíróság (EB) legutóbbi magyar esetei is. Mind a Mahagében Kft. ügye, mind a Dávid-ügy adózási szempontból egy kaptafára épült: a NAV az adólevonási jogot tagadta meg a vállalkozásoktól, mivel a számlát kibocsátó beszállítóik vagy azok beszállítóinak ellenőrzése során kiderült: a beszállítóknak saját nyilvántartásaik szerint nincsenek a vállalt feladat tényleges elvégzéséhez szükséges eszközeik, alkalmazottaik, így számláik nem tekinthetők hitelesnek. A NAV szerint a számlát befogadó vállalkozások nem jártak el kellő gondossággal, hiszen beszállítóikat nem vetették alá megfelelő ellenőrzéseknek.

Az EB döntése azonban gátat szabhat az adóhatóság gyakorlatának. A döntés szerint az áfalevonás joga csak akkor tagadható meg az adózótól, ha adócsalásban vett részt, vagy arról tudott, illetve tudnia kellett volna. Az EB rámutatott: általános jelleggel nem követelheti meg az adóhatóság, hogy a vállalkozók ellenőrizzék (és dokumentálják) szállítóik adóalanyiságát vagy hogy szállítóik ténylegesen rendelkeznek-e a megrendelt termékekkel és képesek-e azok szállítására vagy éppen adózási kötelezettségeiknek eleget tettek-e. Az ítélet alapján a bizonyítási teher nagyobb mértékben az adóhatóságokra hárul: nekik kell objektív bizonyítékokkal igazolniuk, hogy az adózó a csalásról tudott vagy tudnia kellett volna.

Kétséges, az EB döntése milyen mértékben változtatja meg a NAV napi gyakorlatát. Az adóhatóság közleményében leszögezi: a döntés csak a konkrét ügyekre vonatkozik, nem az adóhatóság általános gyakorlatára, illetve a konkrét ügyekre sem, mert azokban majd a magyar bíróság dönt az EB elvi útmutatása alapján. Sőt, a NAV szerint a hivatal általános gyakorlatát tulajdonképpen és elviekben jóváhagyta az EB. Valószínű tehát, hogy az EB-döntés érveit a magyar hatósági eljárásban csak igen körülményesen lehet majd alkalmazni.

Pedig hasznos lenne, ha az igazi csalók megállítására koncentrálnának a hatóságok – kár otthagyni nekik több milliárd eurót.

Forrás: Napi.hu
www.napi.hu

Az oldal alján Te is hozzászólhatsz.

Hozzászólások

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé.

Adja meg a matematikai képlet eredményét: *