Lefelezik a 25 év alattiak és 55 év felettiek és a szakképzetlenek munkáltatói járulékát, a járulék elengedésével segítenék a tartósan munkanélkülieket. Bevezetik a kisadózók tételes adóztatását és a kisvállalkozók adóját. A miniszterelnök hétfőn bejelentette a munka világát árintő tehercsökkentő csomagot, ami mintegy 300 milliárdos lyukat üt a költségvetésen. Szakértők szerint az irány jó, de áttörés nem várható.

Kiderült, tételesen mit tartalmaz az a háromszázmilliárd forint értékű, a munka világát érintő tehercsökkentő csomag, amelyről múlt héten állapodott meg a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) és a Fidesz–KDNP-frakció.

Orbán Viktor miniszterelnök hétfőn, napirend előtti felszólalásában elmondta, a 300 milliárd forintos kiadás fedezetét a tranzakciós illeték végső formája teremti meg, a kormánypártok és a kormány tíz intézkedésre tesz javaslatot. A miniszterelnök beszédében köszönetet mondott Matolcsy Györgynek és a Fidesz-KDNP-frakciószövetségnek, valamint a gazdasági bizottságnak, hogy kidolgozták a pénzügyi tranzakciós illetéknek azt a formáját, amely megteremti az akciótervhez szükséges költségvetési forrásokat.

Lyukat üt a költségvetésen

Mint múlt héten kiderült, a kormány a Magyar Nemzeti Bankot és a Magyar Államkincstárat is bevonná a tranzakciós illeték hatálya alá, ebből száz-százmilliárd forint bevételt vár a kormány. Az intézkedés már csak azért is problémás, mert ezzel az állam lényegében az egyik zsebéből tesz át pénzt a másikba, ha a kincstár fizet, az állami intézményeknek és az önkormányzatoknak jut kevesebb, míg az MNB esetében is végül az állam állja a számlát. A betervezett sarc egyébként nem egészen egy nap alatt tovább nőtt. Az NGM-nek csütörtökön elküldött kérdéseinkre ugyanis pénteken délután már azt a választ kaptuk, hogy az államkincstár és az MNB részéről 240 milliárd forint folyhat be.

További százmilliárdot várna a kormány a költségvetésben képzett tartalékok rovására. Az NGM érvelése szerint ez a 100 milliárd forint csak kölcsön, hiszen a jelentős – magyar állampapír-hozamcsökkenésből adódó – kamatkiadási megtakarítása lesz Magyarországnak 2013-ban. Ebből a megtakarításból 100 milliárd kerül a program mögé, a kamatkiadási megtakarítás pedig visszapótlásra kerül az év során, vagyis “a költségvetési tartalék szintjét egész évben ez a módosítás nem érinti”. Tehát a tartalékokból elcsípnek egy keveset, viszont a tervezettnél kisebb kamatkiadásokon megspórolt összegeket folyamatosan visszatöltik a költségvetési tartalékba, így olyan, mintha semmi nem történt volna. Ez lényegében azt jelenti, hogy a kormány számol az IMF-megállapodás esetleges jótékony hatásaival.

Csökkentik a járulékokat

Orbán bejelentése szerint a 25 év alatti és az 55 év feletti munkavállalók munkáltatói járuléka a felére csökken. A szakképesítéssel nem rendelkező, 25 és 54 éves életkor közötti munkavállalók munkáltatói járulékait szintén megfelezik. Ez a miniszterelnök szerint mintegy negyedmillió embert érint. A tartósan munkanélküliek esetében a munkáltatói teher 100 százalékos csökkentését tervezi a kormány az első két évben, a harmadik évtől a jelenlegi fele lesz a járulék mértéke. A kisgyermekes anyák munkavállalásának megkönnyítése érdekében a gyesről és gyedről visszatérő munkavállalók után az első két évben nem kell járulékot fizetni, a harmadik évtől a jelenlegi felét.

“PR-szempontból nagyon jó az összeállítás, sokat lehet majd rá hivatkozni, ugyanakkor nem valószínű, hogy sokan vennék igénybe a korcsoport szerinti adókedvezményeket” – mondta az Indexnek Vadász Iván, az Adótanácsadók Egyesületének alelnöke. Szerinte ugyanis a foglalkoztatás terén nem az a fő gond, hogy magasak az adók, hanem hogy a vállalatoknak amúgy sem érné meg bizonyos embereket foglalkoztatni – ezen pedig az sem segít, ha a bér mellett kevesebb járulékot kell utánuk fizetni.

Hasonló véleményen van Vámosi-Nagy Szabolcs adótanácsadó is: “Az adókedvezmények segíthetik az elhelyezkedést, de önmagukban nem hoznak létre új munkahelyeket. Mindössze megkönnyítik az elhatározást, ha a munkaadónak amúgy is megérné foglalkoztatni valakit” – mondta. Vámosi-Nagy szerint ugyanakkor jó irányba mutatnak a képzettséget nem igénylő szakmákban dolgozóknak, a tartósan munkanélkülieknek és a szülés után munkába visszatérőknek nyújtott kedvezmények, hiszen mind olyan csoportokat érintenek, amiknél különösen fontos a foglalkoztatás támogatása.

Kisvállalkozók adója

A miniszterelnök bejelentette, bevezetik a kisadózók tételes adózását. A 6 millió forint árbevételnél kisebb vállalkozások esetében az adófizetés egy egyszerű, választható módját vezetik be. Ebben az esetben egyetlen adót kell fizetni, főállású vállalkozók esetében havi 50 ezer forintot, mellékállású vállalkozók esetében 25 ezer forintot. Az új adó kiváltja a társasági adót, a személyi jövedelemadót és a szociális hozzájárulási adót. A 6 millió forint alatti egyéni vállalkozók, betéti társaságok és közkereseti társaságok választhatják. A bt-k és kkt-k nem nyújtanak be beszámolót sem, csak bevételi és kiadási számláikat tartják nyilván.

Orbán Viktor beszédéből kiderült az is, hogy bevezetik a kisvállalkozók adóját. Az új kisvállalati adó kiváltja a társasági adót, a személyi jövedelemadót, a szakképzési hozzájárulást, az osztalék után fizetendő egészségügyi hozzájárulást. Az adó alapja a nyereség és az vállalkozás által foglalkoztatottak bérköltségének összege. Az adókulcs 16 százalék lesz. Az akcióterv része az is, hogy a kormány bevezeti a pénzforgalmi szemléletű általános forgalmi adózást. Az 500 ezer euró alatti árbevétellel működő vállalkozások csak akkor kötelesek befizetni az áfát, ha nekik azt már kifizették.

A számviteli szabályok könnyítésével segítenék a devizaárfolyamok miatt nehéz helyzetbe került vállalkozásokat. A 2012-2013-as években a vállalkozások tőkehelyzetének megítélésénél nem kell beszámítani a kedvezőtlen devizaárfolyam mozgás miatt bekövetkező tőkeveszteséget. A növekedési csomag utolsó pontjaként említette a házipénztár rendszerre vonatkozó szabály lazítását.

“Nem fordul meg önmagában ettől a világ” – mondta Vadász Iván a kisadózóknak és a kisvállalkozásoknak nyújtott egyszerűsített adóval kapcsolatban. Ezekben a szektorokban ugyanis rendkívül magas az adóeltitkolás aránya, és a rossz beidegződést nem lehet egy-egy intézkedéssel felülírni – ehhez más ösztönzőkre, például az adóellenőrzés korszerűsítésére, vagy gazdasági fellendülésre is szükség lenne. A kikötések, így a hatmillió forintos bevételhatár és a 25 fős maximális létszám pedig vélhetően arra fogják ösztönözni a vállalkozásokat, hogy beleférjenek a kedvezményes keretekbe. “Ha sok a kivétel, az mindig az adóötletelés melegágya” – mondta az adószakértő.

“Jó, ha ilyeneket hallunk, az intézkedések nem tesznek rosszat a vállalkozásoknak, azonban a nagy dolgok nem itt dőlnek el” – mondta Vadász Iván. Szerinte a program jól hangzik, és nem kerül túl sokba, ugyanakkor nem várható tőle a kisvállalkozások gazdasági teljesítményének jelentős felpörgése, vagy az adófizetési kedv megugrása.

“Az intézkedéseknek nem lesz jelentős hatása, főleg nem a munkaerőpiacra, ugyanakkor ott segít, ahol már van a bővülésnek csírája” – mondta Vámosi-Nagy Szabolcs. Ugyanakkor még mindig sok a nyitott kérdés, így a szakértő szerint akkor lehet majd részletesebb véleményt mondani a csomagról, amikor megjelenik a törvénytervezet. “A 300 milliárdos csomag összegében a szociális hozzájárulási adó 4,5 százalékpontos csökkentésének felel meg, csak célzottan” – mondta Vámosi-Nagy.

Forrás: Index.hu
www.index.hu