Meglepő fordulat a hazai benzinkutakon – nincs lélektani határ

  • Facebook
  • Twitter
  • del.icio.us
  • Netvibes
  • Live

Az elmúlt időszakban több okból csökkent az üzemanyagok, különösen a motorbenzin kereslete a régióban – mondta a Napi Gazdaságnak adott interjújában Szintai Balázs, a Mol kiskereskedelmi regionális értékesítési és marketingigazgatója. Március közepétől viszont jelentősen nőttek az eladások.

– Az elmúlt időszakban négy tényező is drágította a benzin árát Magyarországon: a jövedéki adó és áfa emelése, a dollárhoz és euróhoz képest gyengülő forint és a folyamatosan emelkedő világpiaci olaj- és üzemanyagár. Okozott-e ez érezhető visszaesést az üzemanyagok forgalmában Magyarországon?
– Az év első két hónapját vizsgálva összességében a tavalyinál alacsonyabb forgalmat regisztráltunk, elsősorban a motorbenzinnél. Ez azonban azzal is összefüggött, hogy főleg februárban kedvezőtlen volt az időjárás, így sokan nem használták az autóikat. Az erős havazás nagyon megnehezítette a közlekedést Romániában, Szlovákiában és Horvátországban, Magyarországon pedig a keleti országrész volt főleg érintett. Március közepétől azonban jelentősen megugrott az üzemanyag-értékesítés, amely a március 15-i hosszú hétvégével együtt is már meghaladta a tavalyi év hasonló időszakának teljesítményét, ennek alapján kissé optimistábbak lehetünk. Hosszabb távú trendek is érvényesülnek: a dízel keresletében 2010-ig dinamikus volt a növekedés, tavaly viszont negyedévről negyedévre csökkent a növekedés üteme.

– Ez azt jelenti, hogy az időjárás fontosabb tényező az árnál?
– Az üzemanyagok – és főleg a dízel – árérzékenysége kevésbé jelentős, mint mondjuk az élelmiszereké. Egyrészt van az üzemanyag-keresletnek egy meglehetősen stabil része, ami a szállításhoz köthető, másrészt ha emelkedik a benzin ára, az emberek nem adják el tömegesen az autóikat, legfeljebb valamivel kevesebbet használják. Bizonyos árszint felett úgy döntenek, hogy már kevesebbet ülnek autóba.

– Melyik lehet a következő kritikus árszint? Sokan emlegetik az 500 forintot.
– Nem lehet lélektani határról beszélni. Gondoljunk csak egy pénzügyi válságra vagy a munkanélküliség alakulására, sok tényező együttesen befolyásolja a családi kasszát és a prioritások alakítását. Korábban is húztak határokat a “kerek” számoknál, de ugrásszerű változás nem volt a fogyasztásban, vagyis mindenki egyéni helyzete alapján dönt a tankolásról. Érdekes tendencia az is, hogy a tankolások száma nő, az egy tankolásnál elköltött összegé viszont csökken.

– Mi a helyzet az autógázzal? Sokan térnek át ezen olcsóbb üzemanyagra?
– Valóban jelentősen nő az autógáz-értékesítés, sőt van olyan régiós ország, ahol az utóbbi években megháromszorozódott a forgalom. Ezzel együtt a legtöbb országban az 5 százalékot sem éri el az autógáz a teljes üzemanyag-forgalomban. Ennek fő oka, hogy bár valóban lényegesen olcsóbb ez az üzemanyagfajta, azonban a magasabb fogyasztás, illetve a hagyományos üzemű gépkocsik átalakításának költsége mellett csak azoknak éri meg, akik sokat autóznak. Egyedüli kivétel Szerbia, ahol hagyománya van ennek az üzemanyagfajtának, ott az összforgalom több mint 20 százalékát teszi ki a gázfelhasználás.

– Az ár mellett tehát az időjárás befolyásolja a keresletet?
– Ez is fontos szempont. Számunkra a meleg, csapadékmentes nyár lenne az ideális. Ugyanakkor van egy másik érdekes tényező, ami az idei keresletre hatással lehet. Az idén ugyanis kilenc hosszú hétvége lesz, ami sok, tavaly csak 2-3 volt. Sokan azt gondolják, hogy ez kifejezetten előnyös lehet a töltőállomá­soknak, ám tévhit, hogy ilyenkor jelentősen megnő a fogyasztás. Valóban sokan ülnek autóba, és utaznak, de a kamionstop, illetve a céges gépkocsihasználat csökkenése miatt a forgalom visszaesik.

– Mire lehet számítani idén?
– Meglehetősen eltérő keresleti trendek figyelhetők meg a régióban, illetve üzemanyag-típusonként. Magyarországon például az elmúlt 2 évben közel 20 százalékkal esett vissza a motorbenzin-forgalom. A csökkenő tendencia ugyanakkor sokkal korábban kezdődött Magyarországon, mint a többi régiós országban. Ebben sok tényező hatása összegződik. Például Romániában a közszféra bércsökkentésekor érezhetően visszaesett a forgalom, így jól látható, hogy egy-egy ilyen jellegű intézkedés is jelentős hatással lehet a forgalomra.

– Mindezek alapján mennyire éri meg most kúthálózatot üzemeltetni?
– A kúthálózatok többsége az egész régióban azzal reagált az üzleti környezet kedvezőtlen alakulására, hogy teljesen leállította a fejlesztéseket. A Mol ugyanakkor nem ezt az utat választotta, mivel úgy gondoljuk, hogy a jelenlegi éles versenyben fontos szerepet játszik az emberek döntésében az is, hogy az egyes töltőállomásokon az üzemanyagok mellett milyen egyéb szolgáltatásokat kapnak. Üzleti szempontból ez a piacunk védelmére tett erőfeszítés a keresleti trendek ellenében, de vásárlóink számára szebb környezetet, bővebb kínálatot és még több lehetőséget jelent.

– Az OMV el is adja régiós kúthálózatának egy részét. Mi a helyzet Magyarországon, várható itt is a kutak konszolidációja?
– Van olyan társaság, amely csökkentette a kútjainak számát, de ez nem jelenti azt, hogy ezeket a töltőállomásokat lerombolták, inkább azt, hogy mások vették át, akik úgy gondolják, hogy olcsóbban tudják azokat üzemeltetni. De vannak olyan versenytársaink, amelyek még bővítették is hálózatukat.

– Annyit azért elárul, hogy a Molt érdekelhetik az OMV által felkínált töltőállomások?
– Erre is csak a hivatalos választ adhatom: a Mol pénzügyileg stabil vállalatként, ahogyan eddig is, nyitott az akvizíciókra és folyamatosan figyelemmel kíséri a kínálkozó üzleti lehetőségeket.

Forrás: Napi.hu
www.napi.hu

Az oldal alján Te is hozzászólhatsz.

Hozzászólások

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

Adja meg a matematikai képlet eredményét: *