Fájni fog! – Erről az étlapról válogathatnak Matolcsyék

  • Facebook
  • Twitter
  • del.icio.us
  • Netvibes
  • Live

Ebből lehet válogatni

A kormány határozottan megígérte az Európai Uniónak, hogy tartja magát az eredeti célokhoz és megteszi a szükséges pótlólagos költségvetési lépéseket annak érdekében, hogy elkerülje a példátlan uniós szankció bekövetkezését, a kohéziós források 2013-tól kezdődő tényleges felfüggesztését. A konkrétumokról egyelőre keveset tudunk, ezért összeszedtük azokat az intézkedéseket, amelyek szóba jöhetnek a kormány számára. Van itt minden: gyógyszertámogatások csökkentésétől, közösségi közlekedés átalakításán keresztül az ingatlanadó bevezetéséig. Ezek alapján láthatjuk, hogy a Széll Kálmán Terv részletesebb kifejtése és megvalósítása önmagában nem lesz elegendő arra, hogy a kormány meggyőzze Brüsszelt és nagyon úgy tűnik, hogy eddig tabunak számító lépések megtételére kényszerül.

Úgy tűnik, hogy a kormány valóban elkötelezett az iránt, hogy tartós intézkedésekkel 3% alatt tartsa a költségvetés GDP-arányos hiányát mind az idei, mind pedig a jövő évben, sőt kitart tavaly meghirdetett eredeti hiánycéljainak teljesítése mellett (2012-re 2,5%-os, 2013-ra 2,2%-os deficitet tűzött ki). Nem meglepő a kormány határozottsága, hiszen nagy a tét: Brüsszel 495 millió eurónyi (megközelítőleg 145 milliárd forintnyi) kohéziós forrást fagyaszthat be 2013. január elsejétől az uniós pénzügyminiszterek tegnapi döntése értelmében.

Nehéz dolga lesz a kormánynak

Konkrétumokat azonban egyelőre nem árult el sem a magyar, sem pedig a brüsszeli fél a lehetséges intézkedésekről, ezért csak következtetni lehet azokra a lépésekre, amelyek szóba jöhetnek. Cséfalvay Zoltán, a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára csak annyit említett, hogy a kormány szükség esetén megteszi a pótlólagos költségvetési intézkedéseket. Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter Brüsszelben úgy nyilatkozott, hogy a kormány arra fog törekedni, hogy a Széll Kálmán Terv idei 83%-on álló teljesülését 100%-ra emeli és a 2013-as teljesítést is javítja a számításaik szerint jelenleg 73%-on álló szintről. Olli Rehn uniós pénzügyi biztos is csak annyit mondott, hogy a magyar kormány és a parlament feladata kidolgozni és elfogadni ezeket az újabb költségvetési lépéseket, amelyek tájékoztatása szerint tartósan kell javítsák az államháztartás egyenlegét. Rehn ugyanakkor pontos összeget is megjelölt azzal kapcsolatban, hogy az Európai Bizottság mekkora pótlólagos kiigazító csomagot vár el: 2012-ben 0,5%-os, 2013-ban pedig – az EB szakértőinek legfrissebb prognózisa szerint – 1,4%-os intézkedéscsokorra van szükség a GDP arányában. Vagyis a kormánynak – ha a Bizottság előrejelzését vesszük alapul – idén plusz 140-150 milliárd forintot kell találnia a költségvetésben, míg jövőre közel 400 milliárd forintos tartós megszorításra kényszerül.

Ezekből a számokból egyúttal az is következik, hogy a februári kormányhatározatban kilátásba helyezett kiigazító csomag nem lesz elegendő, de vélhetően Brüsszel az első lépésnek fogja tekinteni az elvárások teljesítésének megítélésekor.

Mi jöhet szóba?

Nincs tehát könnyű dolga a kormánynak, ha maradéktalanul eleget akar tenni Brüsszel elvárásainak, főként a 2013-as évet tekintve. Az alábbiakban azokat az intézkedéscsoportokat gyűjtöttük össze, amelyek szóba jöhetnek a kormány számára, amikor a költségvetés tartós és strukturális javítására készül:

1. Bepótolja a Széll Kálmán Tervben eddig mutatkozó elmaradásokat és hiányosságokat, részletezi az intézkedéseket és konkrét törvényjavaslatokat tesz le az asztalra.

2. Konkrét intézkedésekkel támasztja alá az egyéb, költségvetésben szereplő jelentős megtakarítási ígéreteit.

3. Megfogadja a nemzetközi szervezetek (EU, IMF, OECD) legfrissebb ajánlásait, amelyek sok esetben komoly presztízsveszteséggel járnának.

4. Feleleveníti az elmúlt másfél évben végrehajtott vagy beígért konszolidációs intézkedéseket.

1. A Széll Kálmán Terv

A kormány saját értékelése szerint az idei évben eddig 83%-ban teljesültek a Széll Kálmán Tervben megfogalmazott 2012-es célok. Ez a számok nyelvére lefordítva azt jelenti, hogy a kormány eddig 455 milliárd forintnyi megtakarítást hajtott végre az SZKT keretében, és már “csak” 100 milliárd forint hiányzik. A cél a kormányzat mostani kommunikációja szerint (ezt hallgattuk a Nemzetgazdasági Minisztérium két illetékesétől is kedden) a teljes 550 milliárdos egyenlegjavulás teljesítése. Ez alapján úgy tűnne, hogy a kormány a Széll Kálmán Terv intézkedéseinek tisztázásával és pótlásával könnyedén találna is magának 95 milliárd forintot, azonban ennek teljesítése szinte lehetetlen. A kormány ugyanis már bevallotta, hogy a rokkantnyugdíjazás rendszerének átalakításából csak az eredeti célok töredéke jön össze. A közösségi közlekedés területén elérni kívánt 45 milliárd forintos tényleges megtakarítás teljesítéséhez pedig iparkodnia kellene a kormánynak, hiszen például a nemzeti közlekedési holding létrehozásáról egyáltalán nem szóltak mostanában a hírek és a MÁV működésének hatékonyabbá tételére sem utalnak jelek (pedig ettől 30 milliárd forintos megtakarítást remélt a kormány).

Matolcsy György mostani tájékoztatása szerint a Széll Kálmán Terv 2013-as intézkedései eddig 73%-ban valósultak meg, vagyis a 352 milliárd forintból mintegy 257 milliárd forintnyi csomagot alá is támasztott intézkedésekkel. Ez a szám azonban megítélésünk szerint több ponton nem állja meg a helyét:

– a használatarányos útdíj bevezetésétől remélt 100 milliárd forintot még egyáltalán nem lehet készpénznek venni, főleg miután a kormány legújabb tervei szerint is csak 2013 júliusától lépne életbe
– a gyógyszerkassza esetében említett 25 milliárd forintos egyéb hosszú távú hatékonyságjavító intézkedések vagy gyógyszerpiaci szereplők terheinek növelésének részleteit sem látni még
– a rokkantnyugdíjazás átalakításától remélt 29 milliárd forintos pótlólagos megtakarítás is reménytelennek tűnik 2013-ban a jelenlegi tapasztalatok alapján
– a közösségi közlekedés átalakítása beismerten lassan halad, ami a 2013-as számokat is érinti

A fentiek alapján már most látható tehát, hogy a kormány arra kényszerül, hogy felülírja a Széll Kálmán Terv 2013-ra vonatkozó eredeti elképzeléseit és egyes intézkedéseket helyettesítenie kell. Néhány intézkedés esetében azonban valóban elegendő lenne a tényleges javaslat kidolgozása, így például a gyógyszerkassza, a közösségi közlekedés és a használatarányos útdíj területén. Nem véletlen, hogy a kormány februári kormányhatározata pontosan ezeket a területeket célozza. Ha megvalósul ezen intézkedések részletezése, akkor “máris talált” 110 milliárdot (a GDP 0,4%-át) a kormány a szükséges 400 milliárd forintból. Az Európai Bizottság múlt heti értékelése egyébként úgy szólt, hogy a Széll Kálmán Terv jövő évi intézkedéseinek kellő részletezettségű bemutatása GDP-arányosan további 0,8%-kal javítani a 2013-as költségvetési egyenleget, ami plusz 220 milliárd forintot hozna az államkasszába.

2. Egyéb, kiadáscsökkentő intézkedések specifikálása

A Széll Kálmán Terv gyakran annyira az érdeklődés homlokterébe kerül, hogy sokszor egyáltalán nem kerülnek szóba azok a pótlólagos, a költségvetés kiadási oldalát érintő intézkedések, amelyeket a kormány a 2012-es költségvetésben vállalt (összesen 168 milliárd forint értékben). Itt meg kell említeni az állami feladatok leadásától remélt közel 110 milliárd forintos költségvetési megtakarítást, eddig azonban ennek tényleges végrehajtására nem utalnak jelek.

3. A nemzetközi szervezetek ajánlásainak megfogadása

Kézenfekvőnek tűnhet az a megoldás is, hogy a kormány magáévá teszi a nemzetközi szervezetek (így például az Európai Bizottság, Nemzetközi Valutaalap vagy éppen az OECD) legfrissebb tanácsait, amelyek a költségvetés konszolidációját érintették. Ezek azonban olyan (elsősorban adópolitikát érintő) intézkedések, amelyek a kormány gazdaságpolitikájának emblematikus elemeit kérdőjeleznék meg és ha ezeket meglépné, akkor saját korábbi ígéreteit rúgná fel (igaz, a kórházi ágyak várható csökkentése azt mutatja, hogy a kormány képes felülemelkedni korábbi elszántságán). Ezért a kormány minden bizonnyal csak a legutolsó lehetőségként számol ezekkel a javaslatokkal.

Az Európai Bizottság szakértői múlt heti háttéranyagukban például felvetették a családi adókedvezmények rendszerének újragondolását, az értékalapú ingatlanadó bevezetését, és a személyi jövedelemadó rendszer progresszivitásának javítását.

A Bizottság ajánlásaival kísértetiesen összecsengő javaslatokat fogalmazott meg kedden bemutatott jelentésében az OECD. A párizsi székhelyű nemzetközi szervezet szakértői szintén az szja progresszivitásának szükségességét hangsúlyozzák, ezért az adójóváírás visszaállítását, a félszuberbruttó megtartását, a legszegényebbeknek az adómentesség bevezetését és a családi adókedvezmény jövedelemhez kötését ajánlják. Emellett az OECD közgazdászai is javasolják a vagyont terhelő adók emelését (itt például az értékalapú ingatlanadó jöhet szóba), valamint a környezetvédelmi adók növelését és az adóbeszedés hatékonyságának erősítését. Az OECD-nél azonban úgy vélik, hogy a kormánynak a költségvetés kiadási oldalára kell fókuszálnia a további megtakarítások esetében. Konkrétumként említették az állami alkalmazottak számának csökkentését, elsősorban a helyi szinteken, és szükségesnek látják a közösségi közlekedés átalakítását is.

A nemzetközi szervezetek ajánlásai kapcsán érdemes felidézni az IMF Magyarországról kiadott január végi országjelentését. Ebben a valutaalap szakértői úgy fogalmaztak, hogy “egy olyan adórendszeri és kiadási oldali intézkedéscsomagra van szükség, amely összhangban van az adósság fenntarthatóságával, de egyúttal nem feltétlenül ássa alá az ország gazdasági növekedési kilátásait és nem fokozza annak sérülékenységét”. A konkrét intézkedések között említette az IMF a az egykulcsos adórendszer felülvizsgálatát, az alanyi jogon járó transzferek átgondolását, a közszféra létszámának racionalizálását (különösen az önkormányzati szinten), továbbá a tömegközlekedési vállalatok adósságának átszervezését.

4. Saját, korábban használt receptek

Ha a fenti lehetőségeken túl további nadrágszíjhúzásra is szükség lenne, akkor érthető módon újra felvetődhetnek azok az intézkedések, amelyekhez rendszeresen nyúl a kormány költségvetési csomagjaiban. Például az elmúlt egy évben előszeretettel nyúlt a minisztériumi kiadások zárolásához, valamint a beszerzési stop elrendeléséhez, de szóba jöhet a költségvetési intézmények gazdálkodásának szigorúbb ellenőrzése. A bevételi oldalon felmerülhet akár újabb kisadók kivetése (jó példák erre korábbról a baleseti adó és a chipsadó kivetése), valamint a jövedéki adók további emelése.

Bár egyelőre még csak találgatni lehet arról, hogy március végéig hány magánnyugdíjpénztári tag lép vissza az állami rendszerbe, de látni kell, hogy ez újabb plusz bevételhez juttatja a költségvetést (igaz nem tartós intézkedés, amit Brüsszel elvár), az állam számára legjobb esetben 200-220 milliárd forint érkezhetne ebben a formában.

A negyedik szóba jöhető intézkedéscsomag azonban nem fejt ki tartós hatást a költségvetésre, ezért egyáltalán nem biztos, hogy Brüsszel erre rábólintana.

Mi a menetrend?

Az uniós pénzügyminiszterek keddi hivatalos közleménye még mindig a szeptember 13-i időpontot jelöli meg határidőként, ameddig a kormánynak elő kell állnia meggyőző reformcsomagjával. Az Ecofin-közlemény azonban a június 22-i tanácsi ülést is megemlíti, ekkor ugyanis az EU pénzügyminiszterei visszatérhetnek a magyar kérdésekre.

Úgy tűnik tehát, hogy a kormánynak lehetősége van rövidebb idő alatt (júniusig) rendezni a kilátásba helyezett példátlan büntetés ügyét. Matolcsy György keddi tájékoztatása szerint a kormány a most készülő és április közepéig beadandó konvergencia programban fogja bemutatni az új intézkedéseket. Ha ezt az Európai Bizottság kedvezően értékeli, akkor vissza is vonhatja a büntetést, akár még június előtt.

Összességében azonban már most azt mondhatjuk, hogy a kormány mozgástere a költségvetési kiigazítások területén egyre szűkebb (az idei évre már betervezett egy példátlan méretű 1400 milliárd forintos kiigazítást). A Széll Kálmán Terv teljes megvalósítása nem lesz elég önmagában, az átmeneti javulást hozó intézkedések az Európai Bizottságnak nem fognak tetszeni, ezért elérkezhet az idő az előttünk álló 2-3 hónapban, hogy a kormány korábban tabunak számító lépések megtételére kényszerül (például ingatlanadó, egykulcsos adó felülvizsgálata). Ha ezeket a számára rendkívül érzékeny kérdéseket nem vállalja fel a kormány, akkor jöhet a főbb adótételek emelése, ezt viszont nehéz lesz “nem megszorításnak” eladni.

Forrás: Portfolio.hu
www.portfolio.hu

Az oldal alján Te is hozzászólhatsz.

Hozzászólások

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

Adja meg a matematikai képlet eredményét: *