Hány százalékra teljesülhet idén a Széll Kálmán Terv?

Hány %-on áll most?

A kormány az utóbbi hetekben többször hangsúlyozta, hogy jelenleg 83 százalékos teljesülésénél áll az egy éve bejelentett reformcsomag, szerintük a száz százalék is elérhető lesz. Az mfor.hu kétrészes cikkében annak próbált utána járni, hogy helytálló lehet-e a fenti arány, az intézkedések hány százalékát sikerült eddig törvényekkel alátámasztani.

Az egy éve bemutatott Széll Kálmán Tervet több hónapos előkészítő munka előzte meg, Orbán Viktor 2010 októberében beszélt először arról, hogy a kormány átfogó reformcsomagot készít. A megszületett terv alapján 2012-ben 550 milliárd forintos egyenlegjavulást kellene elérnie a reformcsomagnak. Az azóta bejelentett további lépésekkel most nem számolunk, csak ezt az 550 milliárdot próbáljuk megkeresni. Ha a kormány által kommunikált 83 százalékos arányból indulunk ki, akkor mostanra 465,5 milliárd forintnyi tényleges egyenlegjavulás forrását kellene megtalálnunk.

Munkaerőpiac

Ezen a területen a Széll Kálmán Terv és a Konvergencia Program 195 milliárd forintos egyenlegjavulást irányzott elő 2012-re, az egész reformcsomagnak ez a legnagyobb eleme, vagyis nem túlozunk, ha azt állítjuk, hogy itt áll vagy bukik a Széll Kálmán Terv sikere. A 195 milliárd összesen hét intézkedésből jön össze, ezeknek készültségi fokát igyekszünk most sorra venni.

Az álláskeresési támogatás megszüntetésétől már az idén 27,2 milliárd forintos megtakarítást vár a kormány, ezt érdemes összevonni a munkanélküli segély időtartamának harmadolásával, melytől 42,9 milliárdot reméltek előzetesen illetve a bérpótló juttatás 28 ezer forintról 22 800-ra csökkentésével, mely a tervek szerint 41 milliárdot hozna. Azért érdemes a hármat együtt kezelni, mert mindhárom az úgynevezett passzív támogatások körébe tartozik. Ezen a soron a 2012-es költségvetés 67 milliárd forintos kiadást tartalmaz a tavalyi 134,8 milliárddal szemben. Vagyis a tervezett 111,1 milliárd helyett “csak” 67,8 milliárdos egyenlegjavulás látszik elsőre, a kettő között máris 43,3 milliárd a különbség.

Az aktív munkaerőpiaci támogatások EU-forrásokra cserélésétől előzetesen 40,5 milliárd forintos megtakarítást remélt a kormány, ebben a tekintetben szintén a 2011-es és a 2012-es költségvetés számai adhatnak eligazítást. Tavaly a Munkaerőpiaci Alap összesen 86,7 milliárd forintot fordított aktív támogatásokra a közfoglalkoztatási kiadások mellett, ez az idei büdzsében 33,6 milliárdra csökkent. Vagyis itt még túl is teljesült a vállalás, hiszen 53,1 milliárd forintot sikerül faragni, ha minden jól megy. Ebből 43,4 milliárd valóban megjelent egy külön soron EU-s elő- és társfinanszírozás címszó alatt, míg a foglalkoztatási és képzési támogatások összege majdnem 13 milliárddal csökkent 2011-ről 2012-re.

Szintén érdemes egybevenni a családi támogatások nominális befagyasztását és a korábban több jogcímen felvett szociális kiadások csökkentését, mivel mindkét tétel a Nemzeti Család- és Szociálpolitikai Alap kiadását érinti idén. Ezeken a tételeken összesen 33 milliárdot spórolt volna eredetileg a kormány, családi támogatásokra és különböző jogcímeken adható szociális támogatásokra pedig a tavalyi büdzsé 591,3 milliárdot költött, míg az ideiben 524,1 milliárd van előirányozva, vagyis itt a tervezettnél 34,2 milliárddal lehet több a megtakarítás.

A munkaerőpiacot érintő utolsó tétel a táppénzszabályok módosítása, melytől 10 milliárdos kiadáscsökkenést várt a kormány. A tavalyi büdzsé előzetesen 86,1 milliárdot irányozott elő ebből, azonban ez végül 65,5 milliárdra teljesült, vagyis már 2011-ben megkezdődött a lefaragás. Az idei költségvetésben 73 milliárd van erre a célra az Egészségbiztosítási Alapban, vagyis az eredeti tavalyi összeghez képest megvalósul a 10 milliárdos csökkenés, viszont a teljesítéshez képest nem.

Összességében a munkaerőpiac területén vállalt 195 milliárd forintos egyenlegjavulásból 198,1 milliárdot sikerült alátámasztanunk számokkal, vagyis ezeken a területeken 101,5 százalékos lehet a Széll Kálmán Terv teljesülése, ha minden az előzetes terveknek megfelelően alakul. Ugyanakkor a fentiekből az látszik, hogy az egyenlegjavulás nem az előzetesen tervezett formában valósul meg, hiszen bizonyos területeken intézkedésekkel nem sikerült hozni a számokat, míg mások túlteljesítették a célkitűzést.

Nyugdíjrendszer

Ezen a területen összesen 93 milliárdot spórolna idén a kormány, aminek tetemes része a rokkantnyugdíjazás szigorításából és felülvizsgálatából adódna, önmagában ez az intézkedés 88 milliárdot hozhat a tervek szerint. A kormány összesen mintegy 220 ezer korhatár alatti rokkantnyugdíjas egészségi állapotát vizsgálná felül, és abban bízik, hogy közülük százezret sikerülhet visszaterelni a munkaerőpiacra.

Azonban éppen a közelmúltban írtunk arról, hogy február közepéig mindössze 78 259 fő kérte önként a felülvizsgálatát, aki pedig március végéig nem jelentkezik, az májustól elveszti ellátását. Költségvetési szempontból az is segítheti a kitűzött összeg megvalósulását, ha sokan nem jelentkeznek önként.

Ha a tavalyi és az idei költségvetési kiadásokat hasonlítjuk össze, akkor az látszik, hogy tavaly a Nyugdíjbiztosítási Alapnak 685,1 milliárd forint volt előirányozva rokkantsági nyugdíjra és rehabilitációs ellátásra. Ezek az idén kikerülnek a Nyugdíjalapból, az Egészségbiztosítási Alap 342,3 milliárdot, míg a Nemzeti Család- és Szociálpolitikai Alap 303,7 milliárdot fordít erre a célra. Az összesen 646 milliárdos kiadás ugyan 39,1 milliárddal elmarad a tavalyitól, de ez 48,9 milliárdos elmaradást jelent a Széll Kálmán Tervben vállaltakhoz képest. Vagyis mi a mostani számításokhoz ezt fogjuk alapul venni.

A nyugdíjrendszer területén még két kisebb tétel szerepel 2012-re: egyrészt a nyugdíjak inflációkövető emelésétől 3 milliárdot, a fegyveres testületek speciális szabályainak eltörlésétől pedig 1,5 milliárdot várt a kormány. Mindkét területen elfogadta a parlament a szükséges jogszabályokat, azonban előzetesen nagyon nehéz megjósolni, hogy valóban annyit hoznak-e, mint amennyi be volt tervezve. De mivel ez a két tétel eltörpül a teljes Széll Kálmán Terv mellett, ezért most megelőlegezzük a kormánynak, hogy sikerül hozni a várt kiadáscsökkenést.

Ezekkel összesen a nyugdíjrendszer területen 44,1 milliárdos kiadáscsökkenés valósulhat meg, ami jelentősen elmarad a vállalt 93 milliárdtól, számszerűsítve itt 47,5 százalékos arányt sikerült alátámasztanunk számokkal.

Közösségi közlekedés

Az állami közlekedési vállalatok hatékonyabbá tételével 45 milliárd forintot spórolna idén a kormány, azonban talán ez az a terület, ahol az intézkedések a legkevésbé vannak egyelőre alátámasztva. Például már január elsején fel kellett volna állnia a Nemzeti Közlekedési Holdingnak, mely a MÁV-ot és a Volán-társaságokat tömörítette volna, ezzel az összevonással 5 milliárddal lehetett volna csökkenteni a kiadásokat. Ebből egyelőre semmi nem valósult meg, ezért ezt az 5 milliárdot nem tudjuk “jóvá írni” a kormánynak.

A MÁV adósságrendezésétől és hatékonyságjavításától 30 milliárdos egyenlegjavulást várt a kormány, azonban egyelőre ez is csak részben valósult meg. Ugyan tavaly év végén átvállaltak 64 milliárd forintnyi adósságot a vasúttársaságtól, de ez csak töredéke volt a 2010-es 239 milliárdos hosszú lejáratú adósságállománynak. A hatékonyságjavítás egyelőre sehol sem tart, bár egyre többet hallani a járatok ritkításáról, de hivatalosan nincs döntés. A fentiek függvényében ennél a tételnél jóindulattal megszavazunk egy 5 milliárdos lefaragást az adósság egy részének átvállalása miatt, a többi 25 milliárdot nem látjuk alátámasztva.

További 10 milliárdot kellene hoznia a Széll Kálmán Terv alapján a közlekedési kedvezmények felülvizsgálatának és az új tarifarendszernek, azonban erről sincs semmilyen érdemi információ. Ha ragaszkodik ehhez a területhez a kormány, akkor hamarosan lépnie kellene és csökkenteni a kedvezményeket vagy szűkíteni az igénybe vevők körét, különben búcsút mondhat a tervezett megtakarításnak.

Összességében a közösségi közlekedés területén áll talán a legrosszabbul a reformcsomag, a vállalt 45 milliárdos kiadáscsökkenésből mindössze 5 milliárdot látunk alátámasztva, vagyis 11 százalékosra értékeljük a Széll Kálmán Tervnek ezt az elemét.

Folytatása következik!

Forrás: Mfor.hu
www.mfor.hu

Az oldal alján Te is hozzászólhatsz.

Hozzászólások

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé.

Adja meg a matematikai képlet eredményét: *