Ahol sikeres az unortodox válságkezelés

  • Facebook
  • Twitter
  • del.icio.us
  • Netvibes
  • Live

Gyorsan visszatért a befektetői bizalom Izland iránt − egy hete már a Fitch is a befektetési kategóriába sorolja a szigetországot −, pedig a sajátos válságkezelés sokak nemtetszését váltotta ki Európában.

Az izlandi kormány a 2008-as válság idején külföldi megtakarításokat hagyott veszni izlandi bankoknál vezetett számlákon, amikor engedte csődbe jutni három legnagyobb hitelintézetét. Pedig ebben az időben az eurózóna több országa − hogy mentse a magánbefektetői bizalmat − a banki követelések átvétele révén inkább vállalta a szuverén válságot, semmint magánpénzek vesztével vonta volna magára a globális piacok haragját.

Nem mintha Reykjavíknak túl sok választása lett volna, a válság előtti években akkora pénzügyi őrület alakult ki a 300 ezer lakosú szigetországban, hogy a rendkívül laza pénzügyi szabályok miatt az izlandi számlákra érkező megtakarítások a bankszektor méretét az ország GDP-jének tízszeresére növelték. A bankszektor három szereplője, a Glitnir, a Landesbanki és a Kaupthing még 2008 szeptemberében bedőlt amerikai ingatlanpiaci kitettsége miatt.

Az izlandi csődtörvény azonban eltér az európai joggyakorlattól, ezért a három bank csődjével együtt az államnak nem kellett garanciát vállalnia azok betéteseinek kártalanítására − ezt azóta két népszavazás is megerősítette.Izlandon a válság idején beindult tőkekimenekítés azonnal súlyos devizaválságot generált. A korona lebegő árfolyamát rögzíteni kellett, továbbá tőkekontrollt vezettek be, hogy az izlandi megtakarítások ne hagyják el az országot.

A devizaválság hatását megérezte a kis és nyitott gazdaság, 2008−2009-ben két számjegyű volt a visszaesés, és a bankok feltőkésítése a GDP 45 százalékába került, amihez Reykjavíknak 10 milliárd dollárt kellett kérnie a Nemzetközi Valutaalaptól. A korábban nem túl tetemes államadósság-ráta a GDP 100 százalékára nőtt tavaly, míg az összesített banki mérlegfőösszeg az ötödére értékelődött le.

Ennek ellenére Izlandon nem alakult ki szuverén adósságválság, sőt, éppen a bankszektor csődjét engedő politika akadályozta meg, hogy a magánbefektetői kockázatokat az államra terheljék. Izland befektetői besorolását soha nem vágták olyan mélybe, mint azokét az eurózónatagokét, akik magánvagyont mentettek állami forrásból: a szigetország egy hete nyerte vissza a befektetési ajánlást a Fitchtől, miközben végig megtartotta azt a Moody’snál és az S&P-nél is.

Tavaly nyugodt körülmények között térhetett vissza a piaci finanszírozáshoz az ország: 1 milliárd dollár értékben ötéves futamidejű kötvényeket bocsátott ki, így meg is kezdheti az ország adósságainak nagyjából felét kitevő IMF-hitel törlesztését.

Kockázatot jelent viszont a magánszektor eladósodottsága, mind a lakosság, mind a vállalatok a GDP 200 százalékának megfelelő mértékben hitelekkel terhelt, ami jelentős sérülékenységi faktor az ország külső finanszírozási igénye miatt. A bankok hitelképességének terén viszont javult a helyzet és az állam is stabil pénzügyi alapokon áll: a 2009-es két számjegyű hiányt tavaly a GDP 0,5 százalékra faragták le és az adósságráta várhatóan ez évtől esni fog, ráadásul ha a Landsbanki eszközeit ebbe nem számítjuk bele − amit a tőkekontroll miatt nem repatriálhatnak a külföldi tulajdonosok −, akkor az a GDP 65 százaléka csupán.

Fokozatos árfolyam-elengedéssel sikerült megfelelő mederben tartani a belső leértékelődést, ami viszont a sikeres makroalkalmazkodás révén nem okozott olyan akut válságot például a foglalkoztatásban, mint több európai országban. Izland közben más eszközökkel is erősíti szuverén pozícióját, tárgyalásba kezdett az Európai Unióval a csatlakozásról, és hogy elkerülje az újabb devizaválságot, az euró bevezetését is kilátásba helyezte. A tárgyalások valószínűleg hosszúra nyúlnak Nagy-Britannia és Hollandia esetleges követelései miatt − bár szakértők szerint mindkét fél gyors megegyezésben érdekelt.

Forrás: Index.hu
www.index.hu

Az oldal alján Te is hozzászólhatsz.

Hozzászólások

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

Adja meg a matematikai képlet eredményét: *