2011-ben sokan megismerhették Széll Kálmán nevét

  • Facebook
  • Twitter
  • del.icio.us
  • Netvibes
  • Live

Az mfor.hu összesen tizenhárom részes évzáró sorozatban idézi fel a 2011-es év általunk legfontosabbnak tartott eseményeit. Szubjektív listánkon tíz hazai és három nemzetközi eseményt gyűjtöttünk össze, melyek szerintünk meghatározták ezt az évet. A sorozat első részében a Széll Kálmán Terv tündöklését (és bukását?) idézzük fel.

Hónapokat kellett várni rá

2010 őszén hallotta talán a magyarok többsége először Széll Kálmán nevét, bár a róla elnevezett alapítvány korábban is működött. A közbeszédbe azonban azzal került be a Szabadelvű Párt egykori pénzügyminisztere, hogy az Orbán-kormány róla nevezte el reformcsomagját. A politikus 1875 és 1878 között volt Magyarország pénzügyminisztere, a visszaemlékezések szerint erélyes és takarékos miniszter volt, ki megszervezte az adófelügyelői intézményt, és legnagyobb sikereként létrehozta az Osztrák-Magyar Bankot.

A jelenlegi kormány 2010 utolsó hónapjaiban kezdte kidolgozni a reformcsomagot, melyet végül idén március elsején mutattak be a 26 pontos akciótervet, mely még szűkölködött konkrétumokban. Az első időszakban a kabinet inkább csak az alapelveket és a sarokszámokat fektette le, illetve kijelölte azt a hét területet, ahol a legégetőbb szükség van szerinte a strukturális átalakításokra: az adminisztráció, a foglalkoztatás, az adórendszer, a nyugdíjrendszer, az oktatás, a közösségi közlekedés és az egészségügy.

“Amit most bemutatunk, az egy nagyon komoly strukturális reformprogram. 2012-ben már 550 milliárd forinttal, 2013-2014-ben pedig 900 milliárd forinttal javítja a költségvetés egyenlegét, ami folyamatos adósságcsökkentést tesz lehetővé” – emelte ki március elsején Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter.

Pozitívak voltak az első reakciók

Az elemzők és a piac első reakciói abszolút pozitívak voltak a reformcsomag bemutatása után, hiszen a kormány épp azokhoz a problémás területekhez nyúlt hozzá, melyeken a rendszerváltozás óta hiányoztak az igazi strukturális változások. A piaci hangulatot jól jelzi a tavaszi 200-300 bázispontos magyar CDS-felár és az, hogy egy hónap alatt kétszer is sikerült devizakötvényeket értékesítenie hazánknak, először 4,25 milliárd dollár, majd egymilliárd euró értékben.

Jól jelzi a csomag fogadtatását, hogy június elején még Nátrán Roland, a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára is úgy nyilatkozott az mfor.hu-nak, hogy ha megvalósulnak a bejelentett lépések, akkor az év második felében a hitelminősítők felminősíthetik Magyarországot (szerk.: később kiderült, hogy ennek éppen az ellenkezője valósult meg, hiszen a Moody’s a befektetésre már nem ajánlott kategóriába vágott minket ősszel).

Az elemzők többsége a Széll Kálmán Terv kapcsán úgy vélekedett, hogy a piacok nyárig adhatnak időt a kormánynak arra, hogy előálljon a részletekkel, illetve megtegye az első konkrét lépéseket. Ez egyébként egybevágott a kormány tervével is, hiszen az akcióterv bejelentésekor több konkrét intézkedés részleteinek kidolgozását már júliusra vállalata a kabinet.

A fenti menetrendbe beleillett az is, hogy április közepén hazánk benyújtotta az esedékes konvergencia tervét az Európai Bizottságnak, mely újabb részletekkel szolgált a reformokról. Akkor derült ki az is, hogy a legnagyobb összeget a rokkantnyugdíjak felülvizsgálatával és a munkanélküli segély jogosultsági idejének harmadolásával spórolnák meg Orbánék.

Nyáron jöttek az első fennakadások

Amikor a parlament nyári ítélkezési szünetre ment, már látszott, hogy a Széll Kálmán Terv minden intézkedésének ütemezése nem tartható az eredeti menetrend szerint. Az egyik legfontosabb reform, a rokkantnyugdíjak felülvizsgálata például nem indult el júliustól, sőt egészen őszig azt sem lehetett tudni, milyen alapelvek mentén rendelik majd be a rokkantakat.

A munkanélküli ellátás jogosultsági idejének 270-ről 90 napra csökkentéséről még sikerült dönteni júliusban, illetve a gyógyszerkassza rendbetétele is elindult a kitűzött időben. Ugyanakkor az első kritikák már nyár elején megjelentek: először az Európai Unió nyilatkozott úgy, hogy kevés lesz a Széll Kálmán Tervben bejelentett intézkedés a célok eléréséhez, majd a Költségvetési Felelősség Intézet Budapest (KFIB) szakemberei nyilatkoztak úgy június végén, hogy túlságosan felpuhult a csomag.

Nagyot fordult a világ szeptemberre

A nyaralásból visszatérve szeptember vége felé már leírhattuk azt a mondatot, hogy már a kormány sem hisz a Széll Kálmán Tervben. Ez a jövő évi költségvetés tervezetének bemutatásakor derült ki, amikor Matolcsy György 750 milliárdos kiigazításról beszélt a reformcsomagban szereplő 550 milliárd helyett. Ugyanakkor ennek nagyobb része már bevételnövelésből áll össze, míg eredetileg a kiadáscsökkentés lett volna túlsúlyban.

Később a részletes elemzésből az is kiderült, hogy nagyjából a Széll Kálmán Terv fele “tűnt el”, ezért volt szükség többek között az áfa és a jövedéki adó megemelésére, hogy a lyukat befoltozza a kabinet. A jövő évi költségvetés tervezetét megvizsgálva az is kiderült, hol “csúszott el” a kormány. A munkaerőpiac területén például 195 milliárd forintos egyenlegjavulás volt betervezve, ehhez képest a benyújtott költségvetési tervezet már csak 126 milliárdos lefaragást jelent.Nagyrészt a rokkantnyugdíjak vártnál kisebb megvágása miatt a nyugdíjrendszer területén számításaink szerint 24,7 milliárdos egyenlegjavulás jön csak össze a várt 92,5 milliárddal szemben.

A közösségi közlekedés területén egyelőre semmilyen előrelépés nem látszik, vagyis talán kijelenthető, hogy ott sem teljesíthető a 2012-re vállalat 60 milliárd forintos kiadáscsökkentés. A felsőoktatásban azonban a jelek szerint túlteljesülhet a vállalás: a kormány összesen 12 milliárddal csökkentette volna az intézmények állami támogatását, de ebből végül 28,9 milliárdos vágás lett a büdzsé tervezetében. Az idei 189,3 milliárd után ugyanis 2012-ben 160,4 milliárdra csökken a felsőoktatási intézmények költségvetési támogatása

Az IMF leporoltatja velünk?

Azt egyelőre nehéz megjósolni, mi lehet a Széll Kálmán Terv további sorsa, mindenesetre az utóbbi időben a kormány is egyre ritkábban emlegeti a strukturális reformokat, úgy tűnik, mintha a sarokba dobták volna a csomagot. Persze azért november végén megszületett a régóta várt törvényjavaslat a rokkantnyugdíjak szigorításáról és felülvizsgálatáról.

Könnyen lehet azonban, hogy a következő hónapokban újra elő kell venni a Széll Kálmán Tervet, hiszen november végén hazánk bejelentette, hogy egy új hitelszerződésről kezd tárgyalásokat a Nemzetközi Valutaalappal (IMF). A tárgyalások csak januárban kezdődnek, így egyelőre nem tudni, mit fog a washingtoni szervezet kérni a pénzéért cserébe. Ugyanakkor a reformok tavaszi fogadtatásából kiindulva nem lennénk meglepve, ha az IMF a Széll Kálmán Terv intézkedéseihez ragaszkodna. Ráadásul azok elsősorban kiadáscsökkentő lépések, melyeket a Valutaalap is rendre szorgalmaz az adóemelésekkel szemben.

Beke Károly

Forrás: Mfor.hu
www.mfor.hu

Az oldal alján Te is hozzászólhatsz.

Hozzászólások

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

Adja meg a matematikai képlet eredményét: *