Alapjaiban kell átírni a költségvetést

  • Facebook
  • Twitter
  • del.icio.us
  • Netvibes
  • Live
Orbán Viktor

Orbán Viktor

Részben a nemzetközi kilátások romlása magyarázhatja a kormányfő bejelentését, miszerint teljesen át kell dolgozni a költségvetést. Ez a munka hétfőn kezdődik, egy héttel azelőtt, hogy az októberben benyújtott eredeti törvény végszavazása lett volna. Az újratervezést magyarázhatja az is, hogy pénteken kiderült: az agrárium kivételével lényegében az egész magyar gazdaság recesszióba csúszott. Az átfogó változtatásokhoz azonban az államháztartási törvényt is át kellene írni, illetve jó lenne, ha valamennyi tartalék megmaradna. Úgy tudjuk, a kormány már csak 0,4-0,5 százalékos növekedéssel számoló pályára állna át.

„Teljesen át kell dolgozni a költségvetést, ez egy komoly újratervezés lesz, de kevés idő lesz rá, már szombaton elkezdjük” – jelentette be Orbán Viktor péntek délután Brüsszelben. Lapunknak a részleteket firtató kérdéseire kormányzati forrásból, név nélkül, annyit mondtak: ennél többet csak akkor fogunk tudni, ha a miniszterelnök hazajön, és elkezdődik az érdemi munka. Orbán azt mondta: „a gazdasági minisztert már szombatra elhívtam egy találkozóra”.

Két napja arról volt szó: a kormány a kis korrekciókról a jövő szerdai ülésen dönthet. Akkor azonban még úgy tűnt, a sarokszámok maradnak, mert a tartalékok elegendőek a kisebb növekedés miatti egyenlegromlás ellensúlyozására. Arról még nincs döntés, hogy pontosan milyen szintre viszik le a prognózist, de az Indexnek egy kormányzati forrás azt mondta, 0,4-0,5 százalékra vághatják le a növekedési tervet.

A különböző, az utóbbi hónapokban folyamatosan rontott elemzői várakozásokhoz képest ez is optimista tervnek mondható, ugyanakkor még nem jelent recessziót. Információink azért próbálta a kormány 0,5 százalékon vagy afölött tartani a 2012-es előrejelzést, mert akkor a tartalékok zárolása elég lett volna ahhoz, hogy érdemi lépések nélkül vészeljük át 2012-t. Az, hogy most a miniszterelnök teljes átdolgozásról beszélt, arra utal, hogy mégis alapjaiban nyúlnak hozzá a törvénytervezethez. Igaz, Orbán néhány hete Londonban még 1,5-2 százalékos növekedésről beszélt, és ezt megalapozó terv készítésére utasította Matolcsy György – ennek első változata a múlt hét végére el is készült.

Ezért kell a nagy változás

Az újabb bejelentés mögött két dolog állhat. Egyfelől, hogy pénteken megjelentek a harmadik negyedéves részletes GDP-adatok. Ezekből kiderült, hogy a majdnem 6 százalékkal bővülő mezőgazdaság kivételével lényegében a teljes magyar gazdaság recesszióban van, például a feldolgozóipar 1, az építőipar 3,6 százalékos mínuszt mutatott.

Másfelől a német központi bank, a Bundesbank pénteken tovább rontotta a bruttó német hazai össztermék (GDP) jövő évi növekedésével kapcsolatos előrejelzését arra hivatkozva, hogy az adósságválság hatásai visszafoghatják a gazdasági növekedést Európában, aminek kedvezőtlen hatásai lehetnek a német exportra. A bank pénteki közlése szerint a növekedés várhatóan 0,6 százalék lesz jövőre. November 21-én a Bundesbank 0,5-1,0 százalékra változtatta a GDP-növekedéssel kapcsolatos előrejelzését a júliusban várt 1,8 százalékról.

Van mozgástér a tartalékoknak köszönhetően

A gond, hogy az államháztartási törvény 52. paragrafusának 2. bekezdése azt írja elő: november 30-ig a költségvetés kiadási és bevételi főösszegét és a hiány mértékét meg kell határozni, utána ezeken a sarokszámokon már nem lehet változtatni.

A kétharmados parlamenti többséggel persze mindent lehet. Az egyik lehetséges verzió így az, hogy előbb az államháztartási jogszabályt változtatják meg, utána pedig igazítanak a sarokszámokon. Névtelenséget kérő forrásunk szerint ebben az esetben feltehetően sok költségvetési intézményből visszanyesnének egy kicsit, amit megszorításnak szokás nevezni.

A kormányfő azt mondta: a költségvetés átírásának egyik célja a recesszió elkerülése. Ebből az következik, hogy az új növekedési előrejelzés semmiképpen nem megy majd 0 százalék alá. Ha végül jövőre mégis recesszióba süllyedne a gazdaság, akkor márciusban vagy nyáron kellene újabb lépéseket bejelenteni, erre azonban ráérünk az IMF-tárgyalások után – fogalmazott forrásunk.

A másik, életszerűbb lehetőség, hogy a kormány a mostani keretek között marad, de ehhez is az kell, hogy az új növekedési cél valahol 0,5-1 százalék között legyen. Matolcsy György szerdán erre utalt. Ebben a verzióban az átalakítás pusztán azt jelentené, hogy a költségvetés tartalékait zárolná a kormány. Ez jó megoldás lehet, hisz az alacsonyabb növekedés miatti bevételkiesést a kiadási oldal csökkenésével ellensúlyozni lehet, hogy ne emelkedjen a hiány. Mivel a tartalékok eleve a kiadási oldalhoz vannak lekönyvelve, ezek kihúzása a legkézenfekvőbb kiadáscsökkentő technika lehet – kérdés azonban, hogy 0,4-0,5 százalékos, az Index egy kormányzati forrása által megjelölt lehetséges új növekedési tervhez ez elég lesz-e.

A jövő évi költségvetésbe háromféle tartalékot épített be a kormány. Egy országvédelminek nevezett 150 milliárdos összeget, az általános 100 milliárdos tartalékot és az 50 milliárdos kamatkockázatit. Ha a kormány az országvédelmi tartalékot elvetné, azzal durván 0,7-0,8 százalékos növekedés mellett is tartható lenne a hiánycél, ha ennél is kisebb növekedésre épülne az átírt büdzsé, akkor még mindig ott van a 100 milliárdos általános tartalék (a kamatkockázatival nem érdemes számolni, az ugyanis elfolyhat a nagyobb kamatkiadásokra).

Forrásunk szerint nem lenne okos dolog az összes tartalék felszámolása. Ezek egy részének felszámolása persze elkerülhetetlennek látszik, de érdemes a jövő évre is előre gondolni.

Forrás: Index.hu
www.index.hu

Az oldal alján Te is hozzászólhatsz.

Hozzászólások

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

Adja meg a matematikai képlet eredményét: *