Tetszik Magyarország a kínaiaknak

  • Facebook
  • Twitter
  • del.icio.us
  • Netvibes
  • Live
Bevásárolnának

Bevásárolnának

Látványosan nő a kínai érdeklődés a magyarországi beruházási lehetőségek iránt, a következő néhány évben akár meg is duplázódhat az itt befektetett kínai tőke mennyisége. A becslések szerint Magyarországon jelenleg működő mintegy ötezer, kínai hátterű vállalkozás által 2010-ig befektetett 600-800 millió dollár jelentősen és gyorsan növekedésnek indult az utóbbi időben és további növekedés várható.

„E becslés erősen hozzávetőleges, mert nem jelenik meg benne a közvetítő cégeken keresztül érkező befektetések értéke, valamint nem tartalmazza még azt sem, hogy a Wanhua a kazincbarcikai BorsodChem 96 százalékos tulajdonosává vált, miután megszerezte a Permira és a VCP valamennyi részvényét, és átvállalta a cég adósságát” – véli Molontay Tamás, a kínai kapcsolatokat figyelemmel kísérő Crédit Agricole Corporate and Investment Bank vezérigazgatója.

Molontay szerint az adat ugyancsak nem tartalmazhatja a Wanhua által a BorsodChemnek juttatott mintegy 140 millió eurót, amelyből felépült a cég második TDI üzeme, amit a közelmúltban adtak át. „Mindent egybevetve úgy gondolom, hogy a magyarországi kínai befektetések értéke mára meghaladhatja a másfél milliárd dollárt, ha pedig az eddig megismert kínai befektetési szándékok csak egy részéből valós beruházás lesz, az további számottevő bővülést eredményezhet.” – prognosztizál Molontay.

Kínai befektetési iroda Budapesten

Vélhetően jelentősen megdobja a kínai tőke érdeklődését, sőt, valószínűleg a tőkeimportot is, hogy a kínai befektetési ügynökség (China Investment Promostion Agency, CIPA) 2010 elején Budapesten hozta létre – regionális hatáskörrel – első külföldi befektetési irodáját. A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NEFMI) a gépjárműipart, a környezetvédelmet, a vízgazdálkodást és a víztisztítást, az elektronikát, az energetikát és a megújuló energiák területét, a logisztikát és az infrastruktúra-fejlesztést, az építőipart, az összeszerelést, a vegyipart, a bányászatot, az élelmiszergazdaságot és a turizmust tartja leginkább perspektivikus területeknek. Emellett nemrégiben Fellegi Tamás fejlesztési miniszter a kétoldalú kínai gazdasági együttműködés kiemelt területének nevezte az innovációt.

„A magyar kormány minden olyan kínai tőkebefektetést üdvözöl és szívesen lát, mely új magyarországi munkahelyek létesüléséhez járul hozzá. A jövőben számítunk a feldolgozóipari beruházásokra, infrastruktúrafejlesztésekre és fejlett technológiákat alkalmazó kínai cégek megtelepedésére, expanziójára is” – tájékoztatta a Gazdaság.hu-t a fejlesztési tárca. Kínai cégek főként az informatika, az információs és kommunikációs technológia, az elektronika, a telekommunikáció, a vegyipar és a kutatás-fejlesztés területére léptek be. Magyarországon mintegy tucatnyi nagyobb kínai vállalat van jelen, elsősorban a legjelentősebb elektronikai és hírközlési vállalatok érdekeltek magyarországi bérgyártatásban, így termékeiket közvetlenül az EU piacán tudják értékesíteni.

A Huawei elfordult az Elcoteqtől

Az eddig Kínából érkezett tőke jelentős része magas hozzáadott érték előállítására alkalmas technológia. Ilyen gyártóbázist hozott a telekommunikációs berendezéseket és megoldásokat előállító mamutcég, a Huawei, amely Magyarországot választotta európai ellátási központjának. A vevői igényeket Komáromból és Pécsről teljesíti a társaság úgy, hogy Komáromban a Foxconn, Pécsen pedig mostanáig az Elcoteq adta az épületet és a munkaerőt a termeléshez, a Huawei a marketinget, az értékesítést, és a kutatás-fejlesztési feladatokat látta el. (A Huawei Technologies Hungary Kft. nettó árbevétele az Opten céginformációs szolgáltató adatai szerint 2010-ben több mint 10 milliárd forintot tett ki, adózás előtti eredménye 106,85 millió forintra rúgott, és 77,4 milliós adózott nyereséggel zárta az évet.)

A Huawei két éve vált ismertté Pécsett, a kínai óriás az Elcoteq gyártókapacitására alapozva tervezte magyarországi jövőjét. Képviselői idén júniusban jelentették be terjeszkedési, növekedési szándékukat Baranyában, aminek a termelés felfuttatása mellett egy új logisztikai bázis létrehozása is a részét képezte. A Huawei és az Elcoteq együttműködését – az Elcoteq bérgyártásban alkatrészeket állított elő Pécsen a Huawei termékeihez – azonban megtörte az Elcoteq Luxemburgban bejegyzett anyacégének „ellenőrzött igazgatás” alá vonása, ami gyakorlatilag csődöt jelent. Az Elcoteq eredeti otthonában, Finnországban be is jelentette a csődöt. Mindez azzal is járt, hogy a luxemburgi anyacég nem tudta finanszírozni a pécsi gyárat, ez a termelés csökkentéséhez, leállításához és elbocsátásokhoz vezetett. A pécsi üzem nehézségeiről – a hitelek késedelmes törlesztéséről, illetve legnagyobb megrendelőjük, a Nokia szerződésből való kilépéséről – már nyár elején megjelentek a hírek, mostanra pedig a Huawei is elfordult az Elcoteq-től és a Flextronics-szal tervez új gyártóbázist. Bár az első hírek arról szóltak, hogy ezt Zalaegerszegen indítják be, a napokban a pécsi gyártóbázis felélesztéséről és fejlesztéséről kötött stratégiai szövetséget a két vállalat.

A legalitás határán egyensúlyoznak a kínai boltok

A magyarországi kínai gazdasági kolónia derékhadát azonban a minimális jegyzett tőkével alapított, egy-két személyes, alapvetően kereskedőcégek tömege alkotja, amelyek időnként a legalitás határán egyensúlyozva „fogyóeszközként” működnek. E vállalkozói kör reális fogyasztói keresletre épít, így kiemelkedő mobilitási képessége ellenére is várhatóan stabil marad a következő években.

A kínai pénzügyi szektor megjelenése egyelőre nagyon szerény, a Bank of China ugyan 2003 óta működtet fiókot Magyarországon, a bank által ajánlott pénzügyi szolgáltatások köre azonban még bővíthető. Ennek ellenére a pénzügyi befektetések kétségtelenül küszöbön állnak, így az ország vonzerejének bemutatása fontos kormányzati prioritás.

A magyar befektetők is rámozdultak a kínai piacra, a tőkeexport állománya az MNB hivatalos adatai szerint 2008 végén 7,3 millió euró volt, de számos projekt jelenleg is folyik, amelyek összértéke a 30 millió eurót is elérheti. A kínai piacon azon magyar termékek lehetnek sikeresek, amelyek valamilyen “magyaros” összetevővel bírnak, ami egyaránt jelenthet magas szintű magyar szaktudást, innovációt, vagy Magyarországra jellemző mezőgazdasági, élelmiszer-ipari terméket.

Forrás: Hír24.hu
www.hir24.hu

Az oldal alján Te is hozzászólhatsz.

Egy hozzászólás: “Tetszik Magyarország a kínaiaknak”

  1. Pisti szerint:

    Kínai tőke megjelenése,az ország adott gazdasági helyzetében adott pillanatban jó. Hosszútávon már nem biztos hogy jó lesz. A nyugati cégekhez hasonlóan adott ideig fognak ittartozkodni azután kivonják magukat a piacról. A poltika örűl hogy jön általuk a tőke , de a későbbiekre nézve hallgat mindenki ,mi lesz ha már nem éri meg nekik itt fialtatni pénzüket. Lényeg lényege nem Magyar vállalatok alakulnak , nem magyar vállalkozók fejlődnek. Hanem külföldi cégek akikről ki fog derűlni hogy amit keresnek pént rajtunk ,ki viszikaz országból mint minden külfőldi.

Hozzászólások

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

Adja meg a matematikai képlet eredményét: *