Mi a terv?

Hatfejezetes “országvédelmi tervet” jelentett be Orbán Viktor hétfőn a parlamentben.

A terv leginkább a bankoknak fog fájni, de némelyik önkormányzat is rosszul jár a változásokkal.

Országvédelmi értelmező szótár a legfontosabb pontokkal.

1. Hajtóvadászat az uzsorások ellen: a kormány 30 százalékos THM-plafont vezet be.

Még sok múlhat a részleteken, de az már ennek alapján is megjósolható, hogy a teljes hiteldíjmutató (THM) rögzítése 30 százalékon jelentősen visszavetheti a személyi- és az áruhitelezést. Ez komoly veszteséget okozhat a területen meghatározó pénzügyi vállalkozásoknak. A Providentnél 64,5 százalékos a legmagasabb THM, a többi pénzügyi cégnél (például a Cofidisnél vagy a Cetelemnél) is legalább 40 százalék körüli THM-mel találunk személyi és áruhiteleket.

Az intézkedés fájni fog a bankoknak is, a többségük ugyanis a személyi kölcsönöket és az áruhiteleket 30-35 százalék feletti THM-mel kínálja. A hitelkártyák THM-jét is érinteni fogja a változtatás, ugyanis azok jellemzően 40 százalék felett vannak.

Az ötlet egyébként nem teljesen új: 2010 júniusában lépett életbe az a Bajnai-kormány által megszavaztatott törvénymódosítás, mely szerint egy évben ugyanannak a személynek csak egyszer nyújthat korlátozás nélkül hitelt egy szolgáltató, azt követően a második hitlet már csak 65 százalékos THM-plafonnal adhatják.

2. Állami kontroll alá kerül a rezsi: a gáz és az áram után a szemét-, a csatorna- és vízdíjakra is hatósági árat vezetnek be.

A miniszterelnök ma ismertetett akciótervének második fejezetében Orbán Viktor azt jelentette be, hogy a hatósági árazás intézményét a háztartásokat terhelő rezsiköltségek további elemeire is ki fogják terjeszteni. A bejelentés lényege, hogy a Fidesz kormányra kerülése után bevezetett áram- és gázár hatósági árazása, valamint az éppen most bevezetés előtt álló távhőszolgáltatás kormányzati ármegállapítása után e formulát a szemét-, a csatorna-, és a vízdíjakra is kiterjesztik.

A szociális húrokat megpendítő bejelentéssel kapcsolatban azonban nemcsak az okozhat majd problémát, hogy e közművek sok esetben önkormányzati tulajdonban lévő, piaci alapon működő cégeket reguláznának, hanem az is, hogy a víz-, csatorna- és szemétszállítási díjak – a távhőszolgáltatókhoz hasonlóan – meglehetősen sok, adott esetekben különböző súlyú tényezők eredőjeként generálódnak, és a miniszterelnök bejelentése szerint ezeket kellene valamiféle országosan egységes, mindenki számára elviselhető eredőjűvé alakítani.

3. Kétharmados törvényeket alkotnak az egészségügyi, a nyugdíj- és az adórendszer megváltoztatására.

A terv nem új, a kormány eleve ezeknek a sarkalatos törvényeknek a parlamenti elfogadását tervezte 2011 őszére.

4. Folytatódik az Otthonvédelmi Akcióterv és változnak a hitelezés szabályai. A kormány áldását adja arra, hogy a devizahitelesek 180 forintos svájci frank, 250 forintos euró, és 2 forintos japán jen árfolyamon végtörleszthessenek. Az eredeti, múlt pénteki terv annyit finomodott, hogy a bankok maguk dönthetik majd el, adnak-e forinthitelt arra, hogy egy adós visszafizesse devizahitelét. Az viszont maradt, hogy a rögzített árfolyam feletti veszteséget a bankoknak kell állniuk.

A végtörlesztéssel nyomott árfolyamon egyes adósok nagyon jól járhatnak: azoknak például, akik 2009 elején 200 forint közeli árfolyamon vettek fel svájcifrank-hitelt, akár árfolyamnyereségük is lehet. Emiatt egyes szakértők túl alacsonynak tartják a rögzített árfolyamot. Banki elemzők szerint ugyanakkor a devizahitelesek töredéke tud majd csak élni a végtörlesztéssel, hiszen a bankoknak nem lesz kötelező az átváltás.

Vagyis mindenekelőtt azok szabadulhatnak meg devizahitelüktől, akiknek elegendő megtakarításuk van. Suppan Gergely, a TakarékBank Zrt. elemzője szerint azonban a vagyonosabb adósok hiteleinek végtörlesztése azzal járhat, hogy a rosszul teljesítő hitelek aránya növekszik a hitelállományon belül.

Az új szabályozás jelentősen ronthatja a bankok eredményét, felemésztheti egyes bankok tőkéjét is, ez pedig a hitelezési aktivitás további szűkítésével járhat. A végtörlesztés emellett csökkenti a háztartások megtakarításait, és összességében csökkentheti a háztartások rendelkezésére álló jövedelmet, így a fogyasztást is. A legnegatívabb következmény a gazdasági stabilitás és megbízhatóság újabb romlása lehet, aminek következtében a befektetők csökkenthetik magyarországi kitettségüket (például kiszórják a magyar állampapírjaikat vagy az anyabankok tovább csökkentik a magyarországi hitelezést, ami eddig is kifejezetten nyomott volt). További negatív következmény a hazai bankszektor leminősítése, és így forrásainak megdrágulása lehet.

Amennyiben a végtörlesztést úgy teszik lehetővé, hogy a bankok elvehetik egymás ügyfeleit azzal, hogy forinthitelt kínálnak nekik a végtörlesztésre, a változás mindenekelőtt az OTP-nek, az FHB-nak és a takarékszövetkezeteknek kedvezhet. Ezeknek a pénzintézeteknek ugyanis több forintforrás áll rendelkezésükre, mint a külföldi pénzintézetek leánybankjainak.

A Magyar Nemzeti Bank korábbi javaslatai közül is többet bevezet a kormány: referenciakamatozás jön a devizahitelezésben, és pozitív adóslista is lesz. Emellett a forintban felmerült költségeket csak forintban lehet az ügyfelekre terhelni.

Az egyelőre nem teljesen világos, hogy – amint arra a miniszterelnök beszédében utalt – a fennálló devizahitelállományra is bevezeti-e a kormány a referenciakamatozást, vagy csak az új devizahitelekre. Amennyiben csak utóbbiról lenne szó, akkor az intézkedésnek alig lenne súlya, mert bár újra lehet euróhitelt nyújtani, olyan szigorú feltételei vannak, hogy gyakorlatilag senki nem él vele. Ha viszont a fennálló hitelállományra is alkalmaznák, akkor az államnak felül kell írnia a bankok és ügyfeleik közötti magánjogi szerződéseket.

A pozitív adóslistát már régóta sürgeti a jegybank és több közgazdász. Az adóslistának köszönhetően a jól fizető ügyfelek olcsóbban juthatnak banki termékekhez, vagyis nem nekik kell megfizetniük a rosszul teljesítő ügyfelek miatt keletkező többletköltségeket, mint a jelenlegi rendszerben.

5. Pénzügyi védelmi terv: a lejáró IMF–EU-hitelrészlet visszafizetése úgy, hogy nem veszünk fel újabb hitelt, az ország külső pénzügyi függésének mérséklése, az államadósság emelkedésének megakadályozása, például azzal, hogy 3 százalék alatt tartja a kormány a hiányt 2012-ben is.

A bejelentések nem újak, a kormány korábban is ezt tervezte. A miniszterelnök kijelentését, hogy az IMF–EU-hitelrészletet úgy fizetjük vissza, hogy nem veszünk fel hozzá újabb hitelt, ma maga Matolcsy György cáfolta.

A kormány a pénzügyi védelmi terv keretében bevezetné a fordított áfát is a mezőgazdasági termékeknél.

Bár Orbán Viktor Romániát a beszédében a devizahitelezés adminisztratív szűkítésére hozta fel gyakorlati példaként, a szomszédos országot akár a fordított áfafizetéssel kapcsolatban is említhette volna. Idén júniusban az Európai Bizottság engedélyezte a fordított adózás bevezetését Romániában, de a kért mezőgazdasági termékkörből egyedül csak a gabonafélékre és egyes ipari növényekre (szója, cukorrépa, repce, napraforgó stb.) kapta meg a jogot – lisztre és kenyérre tehát nem. Magyarországon már létezik fordított áfafizetés az építési engedélyköteles tevékenységeknél az építőiparban. A fordított áfafizetéstől általában az áfacsalások jelentős visszaszorulását várják.

Lényege, hogy csak a végső eladó számlázza ki az áfát, amit aztán az államkasszába kell befizetnie. Eddig az volt a gyakorlat, hogy az értékesítési láncban mindenki fizetésköteles volt. A befizetendő áfát korrigálták a termék vásárlásakor kifizetett áfával, és csak a különbözetet kellett az államkasszába juttatni. A fordított áfa általában olyan ügyleteknél hatásos, ahol láncszerű kapcsolódás van a partnerek között: ilyenkor sokszor előfordul, hogy a közvetítő lelép, és nem fizeti be az áfát, míg a végső felhasználó teljes joggal igényli vissza azt. Zara László adószakértő, az Adótanácsadók és Könyvviteli Szolgáltatók Országos Egyesületének elnöke a hvg.hu megkeresésére üdvözölte a döntést: szerinte ha van létező precedens (lásd Románia), akkor az Európai Bizottság nem szokott akadályt gördíteni a terv elé.

35 százalékos luxusáfát vetne ki a kormány

Matolcsy György már múlt héten bejelentette, hogy kezdeményezte az Európai Unió adóügyi biztosánál egy luxuscikkekre vonatkozó, 35 százalékos áfakulcs bevezetését. Gyakorlati okokból azonban nem valószínű, hogy ezt széles körben támogatnák.

Mint ahogy arról már írtunk, hazánkra is vonatkozik az az uniós szabály, hogy a normál kulcs nem lehet 15 százaléknál alacsonyabb, és emellett még két kedvezményes adómértéket lehet alkalmazni; tehát nem lehet általános a 35 százalékos általános kulcs meghatározott termékekre

Egy negyedik áfakulcs miatt meg kéne változtatni a közösségi jogszabályt, amit ráadásul mind a 27 tagállamban el kéne fogadtatni. Ez pedig akár több évig is eltarthat, és nem is valószínű, hogy valamennyi valóban be is vezetné.

6. Közmunkaprogram: ha valaki nem fogadja el a közmunkát, nem kap segélyt. A pénzbeliről pedig a természetbeni segélyezés irányába tolják el a rendszert.

Az intézkedés nem új, a hónapok óta készülő, 2012. január elsején startoló közmunkaprogramnak ez volt a lényege korábban is.

Forrás: HVG.hu
www.hvg.hu