Nemsokára eldől, megtámadják-e Magyarországot

Csak találgatnak?

Csak találgatnak?

Az eurózónás és amerikai válsághangulat ellenére, Magyarországot egyelőre “békén hagyták” a nemzetközi piacok.
Ám korábbi gyenge pontjaink miatt könnyen lehet, hogy újra felkerülünk a befektetők pániktérképére – sőt, az a meglepő inkább, hogy ez eddig még nem történt meg.

Az elmúlt hetek piaci turbulenciáit viszonylag jól vészelte át Magyarország: az euróval szemben nem szállt el a forint árfolyama, és a cds felárak sem szöktek az égbe. Felmerülhet ez alapján a kérdés, hogy véglegesen lekerült-e hazánk a befektetők pániktérképéről vagy csak átmeneti ez a megnyugvás. Azok a problémák, amik miatt korábban célkeresztben voltunk nem szűntek még nem, így ezek alapján valószínűbb, hogy az előbbi megállapítás az igaz.

Meglepő, hogy eddig békén hagytak minket

Könnyen lehet, hogy hamarosan Magyarország is célkeresztbe kerül, sőt, az a meglepő inkább, hogy ez eddig még nem történt meg – véli Bebesy Dániel, a Budapest Alapkezelő elemzője. Például Olaszország egyáltalán nem rendelkezik rosszabb fenntarthatósági pályával, mint Magyarország, ám ennek ellenére hazánkat még nem “találták meg” a piacok, míg az eurózóna oszlopos tagját igen.

Magyarországnak több olyan országspecifikus sérülékeny pontja van, ami alapján piaci stresszhelyzetben a külföldi befektetők inkább menekülnének az országból – elég csak itt a svájci frankra, az önkormányzati hitelmoratórium kérésre, a külföldiek nagy állampapír állományára vagy a nyugdíjpénztárak felszántásával meggyengülő hazai kötvénykeresletre gondolni. A hetekben tapasztalt cds és egyéb pénzpiaci spread mozgások hasonlítanak 2008-2009-ben tapasztalt válságjelekre, így az IMF védőháló hiányában mindenképp indokolt az óvatosság – tette hozzá az elemző.

Van erre esély, hiszen azok a sérülékenységi pontok, amik miatt korábban Magyarország fókuszba került, továbbra is jelen vannak – véli hasonlóan Török Zoltán, a Raiffeisen szakértője. Ugyan a folyó adatokban – fizetési mérleg, deficit – látványos javulást értünk el, és megvan a kormányzati eltökéltség az államadósság csökkentésére és a költségvetési fegyelemre is, ám az állományi mutatókban – mint például államadósság – továbbra is gyengék vagyunk.

Rendkívüli kamatdöntő ülés sem zárható ki

Jelenleg viszont még nem vagyunk középpontban, ám ha elhúzódik a válsághangulat – amire a helyzet jelenlegi állása szerint mindenképpen megvan az esély – akkor második körben a piacok végigmérhetik, hogy mely országok küzdenek még nehézségekkel, és akkor Magyarország is felkerülhet a térképre. Egy ilyen pánik esetén az euró jegyzése 280 forintig is elmehet, ami a mostaninál még erősebb svájci frankkal párosulhat – véli a szakértő.

A Budapest Alapkezelő szakértője ennél borúsabb helyzetet sem zár ki. Egy hirtelen kipattanó, Magyarországgal kapcsolatos pánik esetén nem kizárt egy rendkívüli MNB kamatdöntő ülés összehívása sem – véli a szakértő. Egy 290 forintos euró esetén – ami ilyen euró-svájci frank árfolyam mellett jelenthet akár 280 forintos frankjegyzést is – a jegybank már valószínű, hogy nem tétlenkedne.

A hitelminősítői reakciókkal kapcsolatban a Raiffeisen elemzője úgy vélekedett: korábban az volt várható, hogy a Moody’s-nál, valamint az S&P-nél, ahol Magyarország besorolása mellett negatív kilátások szerepelnek év végén stabilra változtatják a minősítést, miután a parlament megszavazza a jövő évi költségvetést és a nemzetközi hangulat is lehetővé teszi ezt. Az utóbbi miatt azonban ez az esély elpárolgott. Ám ennek ellenére arra sincs esély, hogy az ellentétes irányba módosítsanak a minősítésen – mondta Török Zoltán.

Visszatáncolhat a kormány?

Egy másik komoly aggály Magyarországgal kapcsolatban az egyre borúsabb növekedési kilátások. A piac az elmúlt időszakban folyamatosan fogalmazott meg kételyeket azzal kapcsolatban, hogy a kormány nem viszi maradéktalanul végig Széll Kálmán Terv lépéseit – vélhetően ez még jobban fókuszba kerül a gyengébb GDP-adatok hatására.

Nem zárható ki, hogy a kormány ezért visszatáncol pár lépéstől, például elhalasztják a szuperbruttó 2012-ben kezdődő kivezetését – véli a Budapest Alapkezelő elemzője. Az szja egykulcsossá tétele sem hozta meg eddig a várt reményeket, nem segített a belföldi keresleten, miközben jelentős lyukat ütött az államháztartáson – érvel a szakértő, aki szerint pozitívan fogadna a piac egy ilyen lépést.

Forrás: Napi.hu
www.napi.hu

Az oldal alján Te is hozzászólhatsz.

Hozzászólások

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé.

Adja meg a matematikai képlet eredményét: *