“A dohánylobbi erősebb volt”

  • Facebook
  • Twitter
  • del.icio.us
  • Netvibes
  • Live
Erősebb volt a lobbi

Erősebb volt a lobbi

Biztosították, hogy továbbra is a magyar dohányosok jussanak az EU-ban szinte a legolcsóbban cigarettához, a dohánygyáraknak pedig azt, hogy az elmúlt félév drasztikus árcsökkentése után ne kelljen még lejjebb adniuk nyereségüket – nagyjából így összegezhető annak hatása, hogy a kormány eredeti előterjesztését leszavazva, egy ismeretlen eredetű, váratlan módosító javaslattal a koalíciós frakciók leállították a dohánytermékek idei és jövő évre tervezett adóemelését. Pedig hosszabb távon nem maradhat az olcsó cigi, 2018-ra egy doboz árát legalább 800 forintra kell emelni.

“A dohánylobbi erősebb volt” – adott magyarázatot Balsai István a zárószavazás előtti módosítót benyújtó parlamenti alkotmányügyi bizottság fideszes elnöke az Indexnek arra a kérdésére, miért döntöttek mégis úgy, hogy nem emelik a dohánytermékek jövedéki adóját. Balsai úgy fogalmazott: “hozott anyagból dolgoznak”, de arra már nem emlékszik arra, hogy ki adta nekik a javaslatot.

Megszavazni mindenesetre megszavazták, előbb a bizottság, majd a plénum előtt is. Az eredmény: elmarad a dohánytermékek jövedéki adójának emelése. Ez az Index számításai szerint idén néhány, jövőre viszont több mint 20 milliárd forint bevételtől üti el a költségvetést. (Az NGM eredetileg egy év alatt három lépésben a cigaretták jövedéki adóját összesen 7, a vágott dohányét 28 százalékkal emelte volna.) Pedig az adóemelésről a kormány is döntött, hiszen a Nemzetgazdasági Minisztérium javaslata a kabinet jóváhagyása után került június 3-án a parlament elé. A javaslatot ugyan a Matolcsy-minisztérium készítette, de az elképzelést bizonyosan támogatta az egészségügyért is felelős tárca  is. A Nefmi az NGM-hez irányított, az NGM pedig – még – nem válaszolt az Index azon kérdésére, hogyan értékelik eredeti javaslatuk leszavazását, illetve, hogy mekkora bevételkieséssel számolnak a döntés nyomán.

Ha a szakapparátusokban és a kormányban eldőlt, valahol a kormánypárti frakciókban kellett megdőljön az adóemelés – adódik a logikus következtetés. A javaslat azonban az utolsó pillanatban érkezett, a pénzügyi törvénycsomag hétfő esti zárószavazása előtt órákkal, és nem találtunk olyan képviselőt, az azt előterjesztő Balsait is beleértve, aki tudná, ki írta és miért a javaslatot.

A bizottságban elolvasni sem tudták

A parlament alkotmányügyi bizottságának tagjai a tárgyalás előtt néhány perccel kapták kézhez az előterjesztést. Az ülésen részt vett több ellenzéki képviselői egyhangúlag állította: Balsai István bizottsági elnök nem adott lehetőséget arra, hogy a javaslatról érdemi vita folyjon.

„Nem is emlékszem arra, hogy ezt a javaslatot láttam, elolvashattam volna. Gyalázatos, de így igaz: hétfőn több olyan javaslatot kaptunk, amit a vita kezdete előtt másodpercekkel osztottak ki” – mondta Staudt Gábor, a testület jobbikos tagja. Azt mondta, tudja, hogy a bizottság nevében végül született egy zárószavazás előtti módosító a salátatörvényhez, de „ez nem volt egyeztetve a bizottsággal”. A politikus biztos abban, hogy a tervezetet nem Balsai István találta ki, „ezt küldték valahonnan, ahogyan ilyenkor lenni szokott, és Balsai csak a nevét adta hozzá”, fogalmazott Staudt.

A szocialista Bárándy Gergely sem olvasta az előterjesztést. „Két körben tárgyaltuk a bizottság elé kerülő előterjesztéseket. Amikor az első harminc oldalt a kezünkbe nyomták az adminisztrátorok, akkor még kaptunk tíz perc olvasási szünetet az elnöktől. Amikor a második körben kaptunk újra nagyjából harminc oldalt, akkor már ennyit sem, azonnal kezdődött a vita”. Nem tudja, ez az indítvány melyik körben került eléjük, de nem találkozott vele. És ha olvasta volna,  „akkor sem tudok érdemben hozzászólni, nem vagyok gazdasági szakember, nem tudom kapásból eldönteni, hogy egy adóemelés vagy annak elhalasztása ilyenkor indokolt-e vagy sem”. (A házszabály szerint a zárószavazás előtti utolsó pillanatban már csak bizottsági módosítót lehet benyújtani. Hogy miért pont az alkotmányügyi vállalta magára a gazdasági törvények megváltoztatását, azt ugyanannyira nem tudni, mint sok mindent ebben a történetben.)

A javaslat végül kizárólag a Fidesz-KDNP szavazataival ment át a parlamenti ülésen is.

Mennyibe kerül?

Az idén csak pár milliárd, jövőre viszont 22 milliárd forint bevételtől esik a költségvetés az Index számításai szerint, változatlan fogyasztást feltételezve. Az adóemelést eltörlő módosító javaslat számokra nem tér ki, ehelyett nehezen érthető stratégiai célokra hivatkozik.

“A dohányfogyasztás mutatószámainak változása alapján a dohánytermékek adóztatásának szerkezeti átalakításában hosszú távú stratégia kialakítása szükséges. Cél, hogy az azonosan káros termékek azonos mértékben adózzanak. Ennek a gondolatnak a mentén a cigaretta és a fogyasztási dohány vegyes adójának értékarányos részét csökkenteni, mennyiségi alapú összetevőjét növelni, egyben adóterhelésüket közelíteni szükséges. Ezért szükséges a stratégiai célokkal ellentétes hatást kiváltó törvényjavaslat visszavonása.”

Miután nem tudni ki írta, nem tudni azt sem, pontosan milyen stratégiai célokról szólhat az indoklás. Az látszik, hogy a stratégia egyik eleme a fogyasztási dohány (vágott vagy sodorni való dohány) adójának radikálisabb emelése, hogy az árszintet közelítsék a hagyományos cigikéhez. Csakhogy: az eredeti törvény ennek eleget tett volna, a vágott dohány adóját nagyobb mértékben tervezték emelni.

Ez a cél egyébként, miközben nyilván adó- és népegészségügyi szempontból is méltányolható, véletlenül a legnagyobb dohányipari szereplőknek is célja. Az idei első félévben őrült árháború alakult ki a dohánypiacon, szinte minden termék ára csökkent. Sok termék ára már az első negyedévben nagyot esett, száz forint körüli összeggel lett olcsóbb. Bár volt gyártó, például az Imperial, ami akkor még azt mondta, kimarad az árversenyből, azóta az általuk forgalmazott  Davidoff és Gauloises ára is alacsonyabb lett durván egy százassal. (A Gauloises-nál 710-ről kapásból 590 forintra vitték le az árat.) Az árcsökkentést a dohánygyárak a sodort cigaretta – szerintük a vágott dohány alacsony adóterhének köszönhető – olcsóságával és terjedésével magyarázták. És persze azzal, hogy ha a másik csökkent, nekik is lépniük kell.

Az árháború célja és következménye nyilván az eladások visszaesésének megállítása, sőt, akár a forgalom növelése illetve a piac átrendezése lehetett. Az olcsóbb cigiből több fogy. Csakhogy az adószabályokból következően az árak esése döntően a gyártók zsebéből visz el pénzt (az állam is bukik természetesen áfát), a jövedéki adó aránya pedig értelemszerűen nő minden doboz árában. A British American Tobacco (BAT) számításai szerint egy 560 forintos, 19 szálas cigarettán a forgalmi és jövedéki adó együttesen 456,3 forint, vagyis 81,5 százalék.

Nagyon rosszul jött volna az adóemelés

Ha most emelkedik az adó, a gyártóknak két lehetősége lett volna: az egyik, hogy benyelik, tovább csökken a hasznuk minden szál cigarettán, hiszen a változatlan árból még többet vitt volna el az adó. A másik, hogy az elmúlt fél év árháborúját és az attól remélt eredményeket feladva elkezdenek újra árat emelni. A legnagyobb vesztes egyébként a nagy gyártók által korábban is támadott “sodrós iparág” lett volna (ami persze az elmúlt évek legnagyobb nyertese volt), hiszen a legnagyobb mértékben az ő adójuk nőtt volna.

Mindezen idén már biztosan nem kell gondolkodni. A parlament a jövő héten ülésezik utoljára, legközelebb szeptemberben ül össze, és még ha akkor azonnal tárgyalnának is egy új javaslatot, annak átfutása és az adóemelés hatályba lépése előtt kötelező 45 napos várakozás az idei emelést lényegében letehetetlenné és értelmetlenné teszi. Ennek fényében különösen nehezen magyarázható, hogy legalább az idei adóemelést miért nem hagyták “életben” a kormánypárti frakciók, a stratégiát vagy finomítást a jövő évre bízva. Különösen, hogy az NGM által jegyzett előterjesztés a három lépcsős adóemelést három külön paragrafusba foglalta, így könnyű lett volna azokat külön kezelni. De mindhármat törölték.

Mi a stratégia?

Ráadásul az adóemelés elkerülhetetlen, uniós kötelezettség. A jelenlegi szabályok szerint az EU-államokban a jövedéki adó szintjének el kell érnie a cigaretta átlagárának 57 százalékát, és nem lehet alacsonyabb 1000 cigarettánként 64 eurónál (ahol ez több mint 101 euró, ott el lehet tekinteni az 57 százalékos szinttől). Magyarország 2008 végére, a derogációs időszak lejártára teljesítette is ezt a szintet.

2014 január elsejétől az EU által elvárt szintek tovább emelkednek, a cigaretta árának 60 százalékára, illetve 1000 szálanként 90 euróra. Az új szintek elérésére Magyarország 2018-ig kapott haladékot. A százalékos arányt már most is elérjük, de az ezer szálra megállapított összeg 23 euróval marad el az előírt szinttől. Ez 265-ös árfolyam mellett azt jelenti, hogy a legolcsóbb doboz cigarettának csak a jövedéki adó tartalma és az arra rakodó áfa hatszáz forint felett lesz. Ez a kiskereskedelmi ár egyéb összetevőit is figyelembe véve azt jelenti, hogy 800 forint alatt aligha lehet a legolcsóbb cigaretta sem (ma 520 forint körül van a legolcsóbb cigik ára). Minél később kezdődik az emelés, annál drasztikusabb egyszeri lépésekre lesz szükség később.

Az is látszik az Európai Bizottság nemzetközi összehasonlításából (pdf, angol), hogy a százalékos előírást ma még azért tudjuk ilyen könnyen teljesíteni, mert Magyarországon a többi államnál sokkal olcsóbb (átlagosan 575 forint) egy doboz cigaretta. Ennél csak Litvániában és Észtországban olcsóbb néhány forinttal egy átlagos árú doboz, viszont még Bulgária (585 Ft) és Románia (622 Ft) is drágább lett nálunk. (Az árak az idén márciusi állapotot, az akkori árfolyamokon való számításokat tükrözik.)

A dohányosok arányát tekintve ugyanakkor Magyarország az ötödik az uniós országok között.

Drágább cigiből kevesebb fogyna

Az olcsó cigiből több fogy. Ez a tétel nem csak a dohánygyáraknál, hanem az államnál is igazolódott az elmúlt években. A tapasztalatok szerint minden jövedékiadó-emelés kis mértékben visszaveti a legális hazai fogyasztást, és erősíti a feketepiacot. A 2004-es uniós csatlakozást egy jelentős adó- és áremelkedés előzte meg a dohánypiacon, részben ez is hatással volt arra, hogy a 2002-es, húszmilliárd szál fölötti fogyasztás 2005-re 15 milliárd alá esett. Az akkori jövedékiadó-emelés végül valóban az állami bevételek csökkenéséhez vezetett.

Hasonló félelem azonban ma aligha lehet megalapozott: a most tervezett adóemelések kisebbek voltak, mint 2003-ban, illetve hatásuk a piaci árcsökkentés után valójában a korábban megszokott szintek közelébe emelte volna vissza a dohánytermékek árát. Legalábbis alighanem ezzel is számoltak az előterjesztő gazdasági tárca szakértői. Emellett alapul vehettek olyan számításokat is, amelyek a dohányzás nemzetgazdasági összhatásait kutatták.

Egy korábbi GKI-felmérés szerint 2004-ben az aktív és passzív dohányzás konzervatív becslés alapján 379-397 milliárd forint kiadást okozott a költségvetésnek. Ugyanabban az évben az állam a dohánytermékek jövedéki adójából (183,9 milliárd) és áfájából (73,9 milliárd) összesen 257,8 milliárd forint bevételre tett szert, azaz több mint 120 milliárddal kevesebbet, mint amennyit állampolgárai dohányzása miatt elköltött.

A Világbank tanulmánya szerint egy 10 százalékos adóemelés egy Magyarországhoz hasonló közép-európai országban 4-6 százalékos keresletcsökkentést vált ki, és megfelelő időtávban érzékelhetően csökkenti a halálozást is. “Reményeim szerint az év végén valamilyen formában emelni fogják a jövedéki adót a WHO-s és uniós ajánlásoknak megfelelően, és emelkedni fog a cigaretta kiskereskedelmi ára” – mondta Demjén Tibor, az Országos Egészségfejlesztési Intézet Dohányzás Fókuszpontjának vezetője. Demjén szerint a dohányzás elleni harcban az idei év legnagyobb eredménye a nemdohányzók védelméről szóló törvény módosítása volt, a másik fontos lépés a jövedéki adó emelése lett volna, ez ugyanis a leghatékonyabb eszköze a fogyasztáscsökkentésnek.

Demjén szerint ha a jövő évtől betiltják a dohányzást a zárt helyeken, az is 3-5 százalékkal csökkentheti a cigarettafogyasztást. Nem várható a kereslet ennél nagyobb mértékű, 7-9 százalékos csökkenése, amelyre korábban a NAV alapozta az 50 milliárd forintos jövedékiadó-kiesést (márciusban erre hivatkozva halasztották el a törvény végszavazását, noha mint az Index megírta, a tanulmány meglehetősen megalapozatlannak és dohányszagúnak tűnt.)

A kereslet és az eladások csökkenését látva érthető, hogy a dohánycégek is mindent megtesznek korábbi bevételeik fenntartásáért, de az államnak is mindent meg kell tennie a dohányzás visszaszorításáért, hangsúlyozta Demjén Tibor. A jövedéki adóból befolyó költségvetési bevételek messze nem fedezik a dohányzás miatt jelentkező kiadásokat, hívta fel a figyelmet a szakember. Egy hozzánk hasonló helyzetű országban a dohányzás miatti egészségügyi és más kiadások 3-3,5-szer nagyobbak, mint a dohánytermékekből befolyó adó.

Forrás: Index.hu
www.index.hu

Az oldal alján Te is hozzászólhatsz.

Hozzászólások

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

Adja meg a matematikai képlet eredményét: *