Így tudják majd szétlopkodni az áfát a csalók

  • Facebook
  • Twitter
  • del.icio.us
  • Netvibes
  • Live
Akkor hogy lesz?

Akkor hogy lesz?

Első pillantásra könnyebbséget jelent majd a cégeknek, hogy egy európai bírósági ítélet várhatóan elmeszeli azt a magyar szabályozást, amely korlátozta az áfa visszaigényelhetőségét. A hazai gyakorlat szerint egy cég hiába volt visszaigénylő pozícióban, olyan ügylet után nem kaphatta meg az áfát, amelyről a számlát befogadta, ám azt még nem fizette ki.

Az uniós irányelvek szerint egy állam egyszer korlátozhatja a visszaigénylést, a hazai szabályozás azonban ezt korlátlanul lehetővé teszi. A szigor egyfelől érthető: a 2000-ben hozott rendelkezés épp azért jött létre, mert az csökkenti a fiktív számlázásokat – hiszen csak az az áfa mehet ki, ami már be lett fizetve. Ugyanakkor a korlátozás hátrányosan érintheti a tisztességes vállalkozásokat, hiszen így az államnál jelentkezik egy jelentős, becslések szerint százmilliárd forint értékű likviditás. Vélhetően annyi változik majd, hogy az állam csak egyszer lesz jogosult az áfa visszatartására – mondta Hegedüs Sándor, az RSM DTM adótanácsadója. (Egyelőre nem lehet tudni, hogy a jogszabályok szintjén min kell változtatnia a magyar államnak.)

Ez is elég lesz azonban arra, hogy az állam számára óriási kockázat keletkezzék: lesz arra lehetőség, hogy úgy igényeljen vissza egy cég áfát, hogy a számlát még nem egyenlítette ki. Ez amellett, hogy a társaság könnyen elcsalhatja az áfát, azt a veszélyt is magában hordozza, hogy a szállítók is kiszolgáltatottabbak lesznek. A vevők ugyanis még kevésbé lesznek érdekeltek abban, hogy fizessenek.

Általános jelleggel úgy lehet védekezni a csalások ellen, hogy megemlik a kiutalásra szabott időt 30-ról 45 napra. Ennek persze csak akkor van értelme, ha ezzel együtt az ellenőrzési kapacitás is emelkedik. A szigorúbb ellenőrzésekkel párhuzamosan a nem működő vagy látszat szerint működő cégek hatékonyabb szűrésére is szükség volna.

Fékek beépítésével is nehezíthető a visszaigénylés – korábban már volt példa arra, hogy árbevételhez vagy a tárgyi eszközök volumenéhez volt kötve. Nincs kizárva, hogy a kiutalásokat egyéb követelményekhez kössék: bizonyos számú lezárt adóévhez, benyújtott mérleghez. Meg lehet tiltani a kiutalást, ha új többségi tulajdonos jelent meg a cégben, s akár nemleges adóigazoláshoz vagy egy teljesen újragondolt minősített adózói státushoz is lehetne kapcsolni azt.

Összességében azonban hosszabb távon mindegy, milyen fékeket épít a rendszerbe az állam, az végső soron a tisztességesek számára lesz újabb adminisztrációs feladat – mondta Hegedüs. Bármilyen áfacsalás elleni lépésről legyen is szó európai szinten, azt előbb-utóbb kijátsszák a csalók. Ezen csak az segítene, ha az unióban általános lenne a fordított adózás

Hat cég, köztük egy nemzetközi élelmiszer-kereskedelmi hálózat tagja az eddigi adatok szerint összesen 870 millió forinttal csökkentette befizetendő általános forgalmi adóját, ezenfelül további 40 millió forint áfát igényelt vissza jogosulatlanul a fiktív számlák befogadásával. A valótlan bizonylatokat két cég állította ki, amelyek gyakorlatilag számlagyárként működtek – derül ki a Nemzeti Adó- és Vámhivatal közleményéből.

Forrás: Napi.hu
www.napi.hu

Az oldal alján Te is hozzászólhatsz.

Hozzászólások

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

Adja meg a matematikai képlet eredményét: *