Kizárható cégéből a tulajdonos?

  • Facebook
  • Twitter
  • del.icio.us
  • Netvibes
  • Live

Egy kft. megalakulása után a tagok csak úgy tudnak kilépni a társaságból, ha üzletrészüket átruházzák másra, aki tagként a helyükbe lép. Kerülhetnek a tagok olyan helyzetbe is, amikor nem saját maguk szeretnének kiszállni a társaságból, hanem inkább azt a személyt szeretnék úgymond eltávolítani, akivel nem tudnak kijönni, illetve nem tudnak semmiben egyetértésre jutni, aki hátráltatja a cég fejlődését. Az ilyen szituáció nemcsak a tagok életét keseríti meg, hanem a társaság létének sem túl kedvező.

De mit tehetünk ilyen esetben?

Ilyenkor jöhet szóba a tag kizárása. Igaz szigorúak a szabályok, de ez fontos is, hiszen nem lenne méltányos, ha bárki kénye-kedve szerint kizárhatná tulajdonostársát a saját cégéből.

Nézzük hát a szabályokat!

A kizárással megszűnik a tag tagsági viszonya. A tag kizárását bíróságnak kell kimondania. Ehhez azonban szükség van a társaság keresetére. A perindításról a taggyűlés határoz háromnegyedes szótöbbséggel. Persze ebben a szavazásban az érintett tag nem szavazhat.

A bíróság csak akkor dönt a kizárás mellet, ha a tag társaságban maradása a társaság céljának elérését nagymértékben veszélyezteti. Ilyen eset lehet például az, ha a társaságot döntésképtelenné teszi azzal, hogy a szavazata nélkül meg nem hozható döntések meghozatalát sorozatosan és indokolatlanul távolmaradásával akadályozza.

Amíg a jogerős döntés meg nem születik, a bíróság kérelemre az érintett tag tagsági jogait felfüggesztheti, ez azonban nem érinti az osztalékra való jogosultságát. Ilyen esetben viszont a társaság sem módosíthatja társasági szerződését, nem kerülhet sor átalakulásra, vagy jogutód nélküli megszűnésre sem, sőt másik tag kizárását sem kezdeményezhetik.

Ha a bíróság is egyetért a tag kizárásával, és erről jogerős döntés születik, akkor a kizárt tag üzletrésze gazdátlan maradna, ha nem rendeznék a sorsát. De erre is megvannak a szükséges szabályok. Az üzletrészt a társaságnak nyilvános árverésen kell értékesítenie, hacsak a kizárt tag hozzá nem járul, hogy más módon történjen az értékesítés. Ilyen árverésen bárki részt vehet, és mint az árveréseken lenni szokott, az szerzi meg az üzletrészt, aki a legjobb ajánlatot teszi.

A társaság tagjait és a társaságot – ebben a sorrendben – a társaság üzletrészére elővásárlási jog illeti meg. Igaz ez az árverésre is. A tagok illetve a társaság az árverésen kialakult vételáron, és az ott meghatározott fizetési mód betartásával élhetnek elővásárlási jogukkal, az árveréstől számított 30 napon belül.

Vannak olyan esetek, amikor mégsem élhetünk a kizárás lehetőségével. Ilyen például, ha a társaságnak mindössze két tagja van, vagy ha az érintett tag legalább a szavazatok háromnegyedével rendelkezik, már csak azért sem, mivel ilyenkor a taggyűlés nem tudná meghozni a szükséges háromnegyedes határozatot a perindításhoz.

Forrás: Dr. Kocsis Ildikó Ügyvédi Iroda
www.kocsis-iroda.hu

Az oldal alján Te is hozzászólhatsz.

Hozzászólások

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

Adja meg a matematikai képlet eredményét: *