Mennyibe kerül, ha egy cég késve fizet egy számlát?

  • Facebook
  • Twitter
  • del.icio.us
  • Netvibes
  • Live

Biztosan mindenki találkozott már olyan céggel, aki nem tudja, esetleg szándékosan nem akarja időben kifizetni a beszállítóit. Előfordulhatnak olyan helyzetek, amikor egy időre a bevételek csökkennek, a kiadások azonban nem. Ilyenkor bizony csúszásba kerülhetnek a számlafizetésekkel. De mennyibe fog ez kerülni nekik?

Van, amikor semmibe, mert a hitelező cég nem érvényesíti jogos igényét, a késedelmi kamatot. Pedig erre lenne lehetősége, hiszen törvény rendezi a késve fizetés következményeit.

Ha valaki fizetési kötelezettségének nem tesz időben eleget, akkor bizony terheli őt az összeg után járó késedelmi kamat. Ez akkor is jár a hitelezőnek, ha a felek szerződésben nem szerepeltették. Sőt, az sem számít, hogy az adós miért késett a fizetéssel.

Mennyi a késedelmi kamat?

Törvény pontosan meghatározza a mértékét, de ez nem kötelező, a felek eltérően is megállapodhatnak egymással megkötött szerződésükben. Fontos, hogy szerződésben rögzítsük, hogy mennyi késedelmi kamatot szeretnénk, a számlán utólag feltüntetett kamat mérték, ha az nem egyezik meg a jogszabályban előírttal és nem is szerepel a szerződésünkben, nem érvényesíthető az adóssal szemben!

Gazdálkodó szervezet esetén a törvényben meghatározott késedelmi kamat naptári félévenként változik. Mitől függ, hogy mennyi lesz? A hivatalos jegybanki alapkamat mértékéhez van kötve, mindig a naptári félévet megelőző utolsó napon érvényes jegybanki alapkamattól függ.

Hogyan számoljuk?

2 gazdálkodó szervezet esetén, ha a tartozás 2010. március 30-án járt le, akkor a hitelező a következő módon számolhat. 2010. április 29. napjától lesz jogosult késedelmi kamatra. Hogy miért nem március 31-től? Ennek oka az, hogy gazdálkodó szervezetek esetén el kell telnie 30 napnak a számla vagy fizetési felszólítás adós általi kézhezvételétől ahhoz, hogy a hitelező késedelmi kamatra legyen jogosult. Ha nem tudjuk, hogy ezeket az adós mikor vette át, akkor a teljesítéstől számítjuk a 30 napot. No persze egy jó szerződésben ezen is módosíthatunk.

Tehát a fenti példában a hitelező 2010. április 29-től számolhat fel késedelmi kamatot. A kamat mértéke pedig a következő lesz: vesszük a 2009. december 31. napján érvényes jegybanki alapkamat hét százalékkal növelt összegét. Példánkban ez 6,25% + 7%, azaz 13, 25% lesz. Ezzel számolhatunk 2010. április 29-től június 30-ig. 2010. július 1-től azonban már a 2010. június 30-án érvényes jegybanki alapkamatot kell figyelembe vennünk, ami 5,25% volt. Ehhez adjuk hozzá a 7%-ot és ezzel számolhatunk 2010. december 31-ig. Ha az adós 2011. február 2-án fizeti ki a tartozását, akkor 2011. január 1-től február 2-ig megint más kamattal kell számolnunk az előbbi minta alapján.

Persze egy jól elkészített szerződéssel könnyíthetünk a késedelmi kamat kiszámításán is, érdemes tehát ügyvéd segítségét kérni, akár már az első tartozás alkalmával megtérülhet a költségünk.

Forrás: Dr. Kocsis Ildikó Ügyvédi Iroda
www.kocsis-iroda.hu

Az oldal alján Te is hozzászólhatsz.

Hozzászólások

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

Adja meg a matematikai képlet eredményét: *