Megsemmisítette különadó visszamenőleges hatályát az AB

  • Facebook
  • Twitter
  • del.icio.us
  • Netvibes
  • Live
AB

AB

Az Alkotmánybíróság május 6-án hozott határozatában a hatálybalépésére visszaható hatállyal megsemmisítette a 98 százalékos különadóról szóló tör­vénynek azt a szabályát, amely szerint a különadót a 2005. január 1-jét követően megszerzett jövedelmekre kell alkalmazni.

A testület álláspontja szerint az emberi méltóságot sérti, hogy a törvény a különadó hatályát olyan bevételekre is kiterjesztette, amelyeket bevallással lezárt adóévekben, törvény alapján szereztek a jogosultak.

Az Alkotmánybíróság határozata következtében a 2005-2009-es adóévekben szerzett bevétel után az adóhatóság a különadót nem követel­heti, azt nem kell bevallani, megfizetni, illetve a már megfizetett különadót – a magánszemély kérelmére – az adóhatóságnak vissza kell térítenie.

A tör­vény szövegezése miatt a megsemmisítés a 2010-es adóévre is vonatkozik, noha a törvénynek a 2010-es és az azt követő adóévekre szóló szabályai nem sértik az emberi méltóságot. Ahhoz azonban, hogy a 2010-es adóévre kiterjedjen a különadó hatálya, további jogalkotásra van szükség az Or­szág­gyűlés részéről. Ennek hiányában – a magánszemély kérelmére – az adóhatóságnak a 2010-es adóévre már megfizetett különadót is vissza kell térí­tenie.

A testület közleményében azt írta: az általuk vizsgált, 2010. december 30-án hatályba lépett törvény átalakította a munkavégzésre irányuló jogviszony megszűnésével kapcsolat­ban állami forrásból szerzett jövedelmek után fizetendő 98 százalékos különadó szabályozását. A törvény előírta, hogy rendelkezéseit a 2005. január 1-jét köve­tően megszerzett jövedelmekre is alkalmazni kell. A különadó szabályainak módosításával egyidejűleg módosult az alkotmány közteherviselési szabálya is. Ez a módosítás az adott adóévet megelőző ötödik adóévtől kezdődően megengedi olyan adó bevezetését, amely az állami forrásból eredő jövedelmet szinte teljes mér­tékben elvonja.

Az Ab hatáskörét érintő, 2010. november 20-tól hatályos alkotmány- és törvénymódosítás értelmében az adótörvények alkotmányossági felülvizs­gálata kizárólag egyes alapjogok, ezek között az emberi méltóság védelméhez való jog szempontjából végezhető el. Ennek következtében az Alkotmánybíróság azt vizsgálta, hogy a különadó módosított szabályai sértik-e az emberi méltóságot.

tulajdonát, vagyis cselekvési autonómi­ája anyagi alapját is megterheli. A különadó mértéke és időbeli hatálya együtt ilyen megterhelést jelent – állapította meg a testület.

A különadó visszaható szabálya nincs tekintettel olyan személyi, családi, vagyoni körülményekre, amelyek a 2005. január 1-je óta eltelt idő alatt jelentősen megváltoztathatták a magánszemély adóteher-viselő képessé­gét. “Ezzel szemben a 2010-es adóév tekintetében nem állapítható meg az emberi méltóság védelméhez való jog sérelme, tekintettel a bevételnek a különadó alap­jába nem tartozó részére (2, illetve 3,5 millió forint) és az adóéven belüli törvénymódosításra, a bevétel megszerzése óta eltelt viszonylag rövid időre” – mutatott rá az Ab. A vissza­ható hatályú jogalkotás tilalmának, tehát a jogbiztonságnak a sérelmét azonban az Alkotmánybíróság adótörvény esetében, hatáskörének korlátozottsága miatt, nem vizsgálhatja – tették hozzá.

A határozathoz Kiss László és Lévay Miklós alkotmánybírók párhuzamos indokolást fűztek.

Bihari Mihály alkotmánybíró érintettsége miatt nem vett részt a döntéshozatalban. Sereg András, az Ab sajtófőnöke elmondta: Bihari Mihály alkotmánybíró az ügy első tárgyalását megelőzően jelezte, hogy a különadó hatálya alá tartozó jövedelmére tekintettel nem vesz részt a döntéshozatalban.

Hogy miért pénteken hozott határozatot a testület, amely rendszerint hétfői, illetve keddi napokon tartja teljes üléseit, Sereg András azt mondta: az Alkotmánybíróság legutóbb a keddi ülésén tárgyalt az ügyről. Két alkotmánybíró jelezte, hogy párhuzamos indokolást kíván fűzni a döntéshez, ezért az Alkotmánybíróság tagjai a párhuzamos indokolások elkészítését követően, pénteken írták alá a határozatot.

Arra a kérdésre, hogy miért nem várta meg a határozat nyilvánosságra hozatalával az Ab a jövő heti teljes ülést, Sereg András azt mondta: az ügy fontossága és a május végi adóbevallási határidő miatt az Alkotmánybíróság a lehető leghamarabb meg kívánta hozni határozatát.

Forrás: Mfor.hu
www.mfor.hu

Az oldal alján Te is hozzászólhatsz.

Hozzászólások

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

Adja meg a matematikai képlet eredményét: *