A követelések, kintlévőségek behajtása

A követelések, kintlévőségek behajtásával kapcsolatban általában mindenkinek a végrehajtás jut az eszébe. Az azonban, hogy hogyan lehet végrehajtási eljárást kezdeményezni, milyen lépéseket kell előtte megtenni, már nem annyira közismert.

A végrehajtási eljárást ú.n. végrehajtható okirat birtokában lehet kezdeményezni. A végrehajtható okiratokat általában bírósági eljárást követően a bíróság állítja ki. Természetesen ez nem azt jelenti, hogy a végrehajtást minden esetben peres eljárásnak kell megelőznie.

Amennyiben valaki szeretné a követelését behajtani, lehetőség van arra, hogy nem peres eljárásban fizetési meghagyás kibocsátását kérje a bíróságtól. Ez azt jelenti, hogy a jogosult kérelmére a bíróság – amennyiben azt megalapozottnak ítéli a becsatolt dokumentumok alapján – fizetési meghagyást bocsát ki a kötelezettel szemben, amiben felhívja, hogy 15 napon belül a jogosult részére fizesse meg a követelt összeget. A kötelezett ezt a kézhezvételtől számított 15 napon belül megtámadhatja. Ebben az esetben az eljárás perré alakulhat. Amennyiben a kötelezett a fizetési meghagyást a határidőn belül nem támadja meg, az jogerőre emelkedik. Ezt követően a jogosult a követelt összeg behajtása érdekében végrehajtási eljárást kezdeményezhet, ha a kötelezett a bíróság felhívása ellenére sem fizette meg tartozását.

A fizetési meghagyás kibocsátása iránti eljárás kisebb költséggel jár, mint a peres eljárás. A költségeket azonban a jogosultnak kell megelőlegeznie, amit utána a kötelezettől szintén követelhet. A bírósági eljárás illetéke a követelt tőke összeg 3%-a, minimum 3.000,- Ft és maximum 450.000,- Ft. A peres eljárás illetéke ennek a duplája lenne.

Lényeges, hogy a bírósági eljárás előtt az adóst fel kell szólítani a teljesítésre. Ennek legcélszerűbb módja, ha tértivevényes levélként egy fizetési felszólítást küldünk. Így ugyanis tudjuk igazolni, hogy a felszólítás megtörtént, azt az adós kézhezvette, vagy azt, hogy milyen ok vezetett oda, hogy az adóst nem tudtuk felhívni a teljesítésre. A tértivevényt ugyanis a posta visszaküldi a feladónak és jelzi azt is, hogy a címzett azt milyen okból nem vette át (nem kereste, vagy elköltözött, vagy esetleg ismeretlen azon a címen).

A fizetési meghagyás kibocsátása általában pár hónap alatt megtörténik, így abban az esetben, ha ennek hatására a kötelezett teljesíti fizetési kötelezettségét, a követelés lényegesen rövidebb idő alatt behajtható.

Forrás: Dr. Kocsis Ildikó Ügyvédi Iroda
www.kocsis-iroda.hu

Az oldal alján Te is hozzászólhatsz.

Hozzászólások

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé.

Adja meg a matematikai képlet eredményét: *