A foglaló az egyik szerződő fél által a másik szerződő fél részére a szerződés kötésekor átadott pénz vagy más dolog, amelyet a kötelezettségvállalás jeléül ad. Amennyiben a teljesítés a foglalót adó hibájából marad el, a foglalót elveszti, ha a teljesítés a foglalót kapó fél hibájából hiúsul meg, a kapott foglaló kétszeresét köteles visszafizetni.

Egyéb esetben a foglaló a teljesítésbe beszámít vagy ha a teljesítés elmaradásában mindkét fél hibás, vagy egyik fél sem az, akkor a foglaló visszajár. Természetesen abban az esetben, amennyiben a foglaló nem pénz, hanem más értékes dolog, tárgy, abban az esetben a foglalót adó a teljes ellenértéket köteles kifizetni, a foglalót kapó pedig a foglalóként átvett tárgyat visszaadni.

Foglalót bármilyen típusú szerződésnél ki lehet kötni, de leggyakrabban az adásvételi szerződéseknél alkalmazzák. Ma már gazdálkodó szervezetek is kiköthetnek foglalót.

A foglalóval kapcsolatos megállapodásra a jogszabály nem ír elő írásbeli alakot, ezért foglalót a szerződéskötéskor ki lehet kötni szóban is vagy ráutaló magatartással, vagyis olyan magatartás tanúsításával, amelyből, mindkét fél ugyanarra a dologra gondol. Természetesen a szóbeli vagy ráutaló magatartással kikötött foglaló esetén egy későbbi vita során a bizonyítás sokkal nehezebb. Ilyen esetben a bíróság a szerződéskötés körülményeit tisztázza, meghallgatja a feleket és az esetleges tanúkat, és ezek alapján dönti el, hogy az átadott pénzösszeg foglalónak minősül-e.

Nagyon fontos, hogy mindkét szerződő fél tisztában legyen a foglalóra vonatkozó lényeges jogszabályi előírásokkal, vagyis tudja, hogy a foglaló kikötésével mit vállal.

A foglaló tárgyát a szerződés megkötésekor át kell adni. Nem elég tehát az olyan szerződési kikötés, hogy a foglaló átadása később, a szerződésben meghatározott napon vagy a szerződésben meghatározott feltételhez kötötten fog megtörténni. Amennyiben a foglaló átadása a szerződés kötésekor nem történt meg, a foglaló kikötése érvényesen nem történt meg. A foglaló kikényszerítésére ezért eredményesen per sem indítható.

A túlzott mértékű foglalót a bíróság mérsékelheti. A gyakorlatban a foglalót a szerződésben fizetendő ellenérték 10%-ában szokták meghatározni. Az, hogy milyen összegű foglaló minősülhet túlzottnak, nem lehet általánosságban meghatározni. Ilyen probléma felmerülésekor a bíróság a szerződéskötés minden elemét megvizsgálva dönti el a kérdést.

Forrás: Dr. Kocsis Ildikó Ügyvédi Iroda
www.kocsis-iroda.hu
– – – – – – – – – –
A fenti rövid tájékoztatás a teljesség igénye nélkül, figyelemfelhívó célzattal készült, mely nem minősül jogi tanácsadásnak.