Az árrobbanás után lesz-e még magyar hús?

  • Facebook
  • Twitter
  • del.icio.us
  • Netvibes
  • Live
Mi lesz vele?

Mi lesz vele?

Az elmúlt hónapokban folyamatosan zajlottak az egyeztetések a drasztikusan megemelkedett takarmányárak miatt, és a sertéstenyésztők szövetsége sorozatos kérésekkel fordult a szaktárcához a mielőbbi kormányzati beavatkozást sürgetve. Véleményük szerint ennek hiányában akár az ágazat megszűnésével is számolni kell. Hasonló a helyzet a baromfitermelésben is.

Március 30-án az Országház előtt tartottak demonstrációt a gazdák a Magyar Sertéstenyésztők Szövetségének szervezésében. Céljuk az ágazat problémáinak mielőbbi megoldása, és a figyelemfelhívás volt. Véleményük szerint ugyanis, ha a jelenlegi viszonyok hosszú távon megmaradnak, hazánk az import termékeknek kiszolgáltatott ország lesz. Ennek keretén belül a petíciójuk mellett vákuumfóliába csomagolt sertésfejeket adtak át az agrárkormányzatnak. Kéréseik között szerepel a támogatások azonnali kifizetése, valamint az az igényük, hogy a tárca háttérintézményei biztosítsanak a gazdáknak hozzáférhető, hat hónap alatt kifizethető takarmányt, mivel nincsenek tartalékok az ilyen elhúzódó válságos helyzetek átvészelésére.

Árrobbanás az agrártermékek körében

A Központi Statisztikai Hivatal márciusi adataiból kiderült, hogy az egy évvel korábbiakhoz képest az agrártermékek árszintje 39,6 százalékkal volt magasabb. Ezen belül a növényi termékek árszintje 57,6 százalékkal, míg az állati termékeké 10,5 százalékkal emelkedett. 2011 januárjában a gabonafélék termelői ára 78,2 százalékkal volt magasabb az előző év azonos időszakához képest. Az emelkedés a fogyasztók számára is érezhető volt, hiszen például a burgonya ára 88,3 százalékkal lett magasabb.

Problémák a gabonával és az állatjóléti támogatásokkal

A gabona világpiaci árának emelkedése hazai viszonylatban is jelentős befolyásoló tényező volt. Míg a szakmaközi szervezetek álláspontja szerint gabonahiány van, addig a Vidékfejlesztési Minisztérium szerint az exporttevékenység ellenére a rendelkezésre álló mennyiség teljes mértékben fedezi az állattenyésztési ágazat igényét – bár a tenyésztők az elmúlt évi ár közel duplájáért tudnak hozzájutni. A takarmánygyártók egy része éppen ezért gabonaimportban gondolkozik, hiszen külföldről lényegesen olcsóbban tudnak hozzájutni az alapanyagokhoz.

A hazai készletek döntő része nagykereskedők raktáraiban van, ami a bizonytalanságot erősíti, hiszen nem tudni, mikor értékesítik azt külföldre. Éppen ezért javasolják a készletek állami felvásárlását – legalább 100 ezer tonna mennyiségben -, a kormány azonban ezt az árnövelő hatása miatt elutasította, ráadásul ez legalább 6 milliárd forintjába kerülne az államnak. Az árak növekedése mellett az ágazatok jövedelemviszonyait nagyban korrigáló előző évi állatjóléti támogatások sem kerültek még kifizetésre.

Egyelőre bizonytalan a jövőkép

A kormány az ágazatok megsegítése érdekében a Magyar Fejlesztési Bankkal együttműködve egy agrárforgóeszköz hitelprogram kidolgozásán dolgozik. Elsősorban állattenyésztőknek szánják ezt takarmányvásárlásra: egy gazdaság a rendelkezésre álló 15 milliárd forintból 1-50 millió forintot vehetne fel 3 éves futamidőre és 7,5 százalékos kamatra. A kérdés azonban az, hogy ez mennyire lesz elérhető a gazdák számára, hiszen közülük soknak jelzáloggal terheltek az ingatlanjai a korábbi kölcsönök miatt. Elsődleges feladatnak Bárány László, a Baromfi Terméktanács elnöke a takarmány állami felvásárlását tartaná, hiszen a hitelkonstrukció akkor érheti el a célját, ha a hazai készletek garantáltan itthon maradnak. Emellett a Vidékfejlesztési Minisztérium a baromfi és sertéságazat megsegítése érdekében az áfa 5 százalékra történő csökkentésére több alternatívát is kidolgozott.

Szakadék szélén

Az 1990-es évek közel 5,5 milliós sertésállományához képest jelenleg csupán 3 millió körüli az állomány, ami a közeljövőben akár újabb egymillióval is csökkenhet, hiszen a gazdák a tevékenység felhagyását tervezik. Az önköltség emelkedését ugyanis a tenyésztők nem tudják az értékesítési árba beépíteni, mivel a hazai fogyasztók rendkívül árérzékenyek, így a tevékenység hízónként 6-8 ezer forintos veszteséget realizál. Ezzel szemben viszont a német kereskedők az import sertéshús kilóját átlagosan 280 forintért kínálják, ami lényegesen alatta marad a hazai termék önköltségének (400 forint kilónként), így a magyar áru versenyképtelennek tekinthető.

Abban az esetben, ha a jelenlegi kritikus helyzetre nem talál tartós megoldást a kormány, – hiszen a következő időszakban sem várható a takarmányárak csökkenése – több ezer vidéki gazdaság szűnhet meg, ami munkahelyek számának csökkenését is jelentené. Az így kiesett termékek helyett további importra lenne szükség, ami hazánkat még kiszolgáltatottabbá tenné.

Székely Sarolta

Forrás: Mfor.hu
www.mfor.hu

Az oldal alján Te is hozzászólhatsz.

Hozzászólások

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

Adja meg a matematikai képlet eredményét: *