A jen nagy rejtélye

  • Facebook
  • Twitter
  • del.icio.us
  • Netvibes
  • Live
Menekülés?

Menekülés?

A jen erősödésével kapcsolatos aktuális spekulációk mögött Japán külföldön tartott tőkéjének példátlan mértékű “hazamenekítése” áll, a földrengés és a cunami miatt. Az 1995-ös kobei földrengéssel való összehasonlítás hamis prognózisokat szülhet, így az árfolyam sokkal kiszámíthatatlanabb lehet, mint azt sokan gondolnák.

Japán jelenleg (és akkoriban is) a világ legnagyobb hitelezőjének számít, az ország ugyanis sokkal nagyobb tőkét tart külföldi eszközökben, mint a külföldi befektetők Japánban. Elsősorban ez a tény áll a jelentős jenerősödés mögött. Ennek az egyensúlyhiánynak – első ránézésre – sokkal súlyosabb következményei lehetnek, nemcsak azért, mert a károk összege vélhetően magasabb lesz, mint 1995-ben, hanem azért is, mert most kétszer akkora tőke van külföldi eszközökben, mint 16 évvel ezelőtt. Ezek a külföldi befektetések ráadásul igencsak nyereségesek voltak az elmúlt 12 hónapban: jóval több profitot termeltek, mint belföldi társaik.

Japán vállalati szektora sokkal jobb helyzetben van most, mint 1995-ben. A 90-es évek közepén a japán vállalatok még csak nagyjából félúton jártak a mérlegkiigazítás folyamatában, mely az eszközárak 80-as évek végén, 90-es évek elején történt összeomlása után vált szükségessé. Felhasználható többlettőke sem állt akkoriban rendelkezésre. Ez annyiban áll éles ellentétben a mostani helyzettel, hogy a japán vállalatok immár többletet tudnak felmutatni (nettó megtakarításokat a befektetésekhez képest). Ezen felül az adósság – sajáttőke-arány áttételes hatása is felére csökkent ugyanebben az időben. Így a 90-es évek közepéhez képest sokkal nagyobbak és jövedelmezőbbek a külföldi beruházások (nominálisan és a GDP százalékában egyaránt), és kevésbé szükséges az ott képződő profit „hazahívása”.

Az is döntő tényező az árfolyam alakulásában, hogy a károkat milyen mértékben viseli majd a vállalati- és az állami szektor. Az ún. katasztrófakötvények (CAT) reakciója azt mutatja, hogy a piac – ahogy már a japán kötvény- és a CDS-piacok is – már az új helyzetnek megfelelően helyezkedik, (bár ez utóbbit a likviditás miatt nem kell túlhangsúlyozni). A jen sorsa végső soron azon fog múlni, hogy melyik hatás dominál. Amennyiben a költségek nagyobb része az állami szektorra esik, úgy az államadósság olyan szintre emelkedhet, ami már nehezen fenntartható, főleg a belföldi megtakarítások apadása miatt. Mindez valószínűleg árfolyamesést idéz majd elő a japán devizánál.

Igazság szerint a jennel kapcsolatban pillanatnyilag sokkal több a kérdés, mint a válasz. Akik jelentős növekedésre számítanak, azoknak szem előtt kell tartaniuk, hogy a legnagyobb különbséget a 90-es évekhez képest a Japán Központi Bank lehetséges intervenciója jelenti. Japán devizatartalékai azóta több mint hétszeresére növekedtek, és a jegybank intervenciója ezúttal nagyobb valószínűséggel számíthat nemzetközi támogatásra, mint tavaly szeptemberben. Ez azonban még nem jelent koordinált intervenciót a jen gyengítése érdekében, sokkal inkább egy olyan intézkedést takar, mely hatékonyabbnak bizonyulhat a többi ázsiai központi bank lépésénél, ahol a vonatkozó valuták “versenyképességére” törekednek.

Forrás: FN.hu
www.fn.hu

Az oldal alján Te is hozzászólhatsz.

Hozzászólások

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

Adja meg a matematikai képlet eredményét: *