Kisebb rakás?

Míg az unió átlagában a GDP 3,8 százalékára tehetők az adminisztrációs költségek, addig Magyarországon a GDP 10,5 százalékára rúgnak. A kormány jelentős, a vállalkozók életét megkönnyítő adminisztráció-csökkentő lépéseket tervez a strukturális reform részeként – szögezi le a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) elemzésében.

A minisztérium az újjászervezésben érintett fő területeket bemutató sorozatában az adminisztráció-csökkentésről kedden azt írja: ahhoz, hogy Magyarország visszaszerezze vezető helyét a régióban, és Európa leginkább vállalkozásbarát országai között szerepeljen, elengedhetetlen a versenyképességet akadályozó adminisztrációs terhek mérséklése.

A tárca aláhúzza: a kormány a strukturális reform részeként további konkrét lépéseket tesz a felesleges adminisztrációs terhek felszámolására. Megjegyzi, hogy a kabinet az elmúlt hónapokban számos intézkedést hajtott végre, amellyel csökkentette a gazdaságot bénító adóterhelést, egyszerűbbé és átláthatóbbá tette a vállalkozásokra vonatkozó szabályokat. Példaként megemlíti az alkalmi munkavállalás megkönnyítését, a társasági adó mérséklését, az egykulcsos adórendszer bevezetését, a tíz kisadó megszüntetését, illetve az egyablakos ügyintézés elindítását. Ez eddigi bürokráciacsökkentő lépések gazdaságélénkítő hatásaként a GDP növekedése, a költségvetés pozíciójának javulása, valamint új munkahelyek létrehozása várható – emeli ki az NGM.

Az elemzés aláhúzza: a kormány adminisztráció-csökkentő lépései pozitívan befolyásolják a vállalatok és az egész nemzetgazdaság versenyképességét egyaránt. Az adminisztrációs terhek jelentős mérséklése elengedhetetlen lépés ahhoz, hogy Európa legversenyképesebb országait utolérjük, régiónkban pedig visszaszerezzük vezető helyünket – teszi hozzá.

A dokumentum kitér arra is, hogy Magyarországon az adminisztrációs költségek világviszonylatban és a visegrádi országokhoz képest is túlzottan magasak; amíg az unió átlagában a GDP 3,8 százalékára tehetők ezek a költségek, addig Magyarországon a GDP 10,5 százalékára rúgnak; ezeken a költségeken belül a csupán az állami működéshez kapcsolódó költségek a GDP 3,1 százalékát teszik ki.

A minisztérium adatai szerint 2008. novemberi tehermérések alapján az akkor működő, nagyságrendileg 1.560.000 vállalkozás mintegy 800 milliárd forintot fordított adminisztrációra; egy vállalkozásnak évente körülbelül 500 ezer forintját emészti fel a bürokrácia.

A tárca leszögezi: a vállalkozásokat sújtó bürokrácia mértéke jelentős versenyképességi hátrányt jelent Magyarország számára. A Világgazdasági Fórum (WEF) versenyképességi indexe szerint Magyarország 2002 óta 19 helyet esett vissza, az állami szabályozás tekintetében pedig a 134. helyen szerepel. Magyarországnak a régió országaihoz képest is jelentős a lemaradása, rendre több hellyel hátrébb szerepel a ranglistákon, mint a visegrádi országok.

Az NGM kiemeli: a hazai kis- és középvállalkozások elsősorban stabil, kiszámítható, a mainál alacsonyabb köz- és adminisztratív terhek jellemezte üzleti környezet megteremtését várják a kormányzattól.

Szól arról is, hogy az adminisztrációs terhek csökkentésében az EU tagországai is elkötelezettek; az EU 2007 márciusában döntött arról, hogy az uniós szabályozásból fakadó terheket 2012-ig legalább 25 százalékkal csökkenti, és ezen túl felkérte a tagállamokat, hogy határozzanak meg adminisztratív tehercsökkentési célértékeket, valósítsanak meg szigorúan ütemezett stratégiákat a nemzeti jogalkotásból adódó adatszolgáltatási kötelezettségek csökkentésére.

Forrás: Mfor.hu
www.mfor.hu