Nem éreznénk?

Az elmúlt hónapokban több európai gázszolgáltató kardoskodott amellett a Gazpromnál, hogy az olajár mellett a gáz tőzsdei árát is vegyék figyelembe a gáz szállítási árnál. Nyugat-Európában több cégnek sikerült is eredményt elérni az oroszoknál, Magyarországon azonban a sajátos szabályozás miatt a fogyasztók nem sokat éreznének abból, ha a szolgáltatók olcsóbb gázt szereznének.

Mivel a nyugat-európai gázszolgáltatók többsége kétharmad részben az olajárhoz kötött gázszerződésekkel rendelkezik a Gazprommal, így az olaj árának elmúlt hónapokban tapasztalt szárnyalása jelentősen megnövelte a gáz beszerzésének költségét, miközben a világpiacon a gáz tőzsdei jegyzése jóval alacsonyabb szinten állt. Éppen ezért Európa nyugati fele most azért lobbiznak a Gazpromnál, hogy csökkentsék az orosz gáz árát is. Többek között az E.On, a GDF Suez és az Eni is ért már el eredményt a tárgyalásokon, a korábbinál nagyobb arányban veszik figyelembe a gáz tőzsdei árát.

A legjobban azonban a britek jártak, ott ugyanis a szolgáltatók már évek óta inkább az azonnali árak alapján szerzik be a gázt. Így miközben a Brent típusú kőolaj ára idén már 7 százalékkal emelkedett, a britek a 14 százalékos csökkenést bemutató tőzsdei ár alapján kapják a nyersanyagot. Szakemberek szerint ha a legnagyobb európai szolgáltató, az E.On el tudná érni, hogy teljes egészében a tőzsdei ár számítson, akkor az teljesen új alapokra helyezheti a kontinensen a gáz árjegyzését, elmozdulhat abba az irányba, ahol a brit és az amerikai gyakorlat van.

Jelenleg a Nyugat-Európába szállított gáz árában hat-kilenc hónapos késéssel jelenik meg az olajár változása, így a mostani magas olajárak majd csak nyáron jelennének meg az árakban.

“A hosszútávú gázszállítási szerződéseket folyamatosan újratárgyalják általában háromévente. Ezeken az újratárgyalásokon sikerült most eredményt elérnie néhány országnak a Gazpromnál” – mondta az mfor.hu kérdésére Barta Judit, a GKI Energiakutató ügyvezetője. A szakember szerint azonban ennek ára volt: az oroszok cserébe a kötelező átvétel arányának emelését kérték. Az eredeti szerződés szerint ugyanis általában az éves megrendelés 85 százalékát kell kötelezően átvennie a szolgáltatóknak, 15 százalék a mozgástér.

A fogyasztók nem éreznék meg

Hazánk esetében a hosszútávú szerződés 2015-ben jár le az oroszokkal, új szerződés csak utána születhet. Jelenleg az árak száz százalékban az olajárhoz kötöttek. “Mi is folyamatosan tárgyalásban állunk nem csak a Gazprommal, hanem az összes partnerünkkel, hogy kedvezőbb árjegyzést alkudjunk ki” – mondta kérdésünkre Kutas István, az E.On hazai szóvivője.

A szakember ugyanakkor hozzátette: a tőzsdei gázár és az olajár különbsége folyamatosan változik, amikor a gáz ára csúcson volt két és fél éve, akkor például volt példa arra is, hogy az import gázt nem hozták be az országba, hanem a gáztőzsdén haszonnal túladtak rajta. Azóta annyi változott, hogy a válság hatására csökkent a gáz iránti kereslet, a gazdasági nehézségek sokakat energiatakarékosságra ösztönöztek.

Még ha sikerülne is alacsonyabb árat kialkudnia az E.Onnak a hazai árak esetében, a fogyasztók többsége akkor sem érezné meg az árcsökkenést. A hazai szabályozás ugyanis jelenleg olyan, hogy csak 60 százalékban engedi figyelembe venni a hosszútávú szerződéseket a nagykereskedelmi árban, 40 százalékban a gáz tőzsdei jegyzése számít. Ezzel pedig a gázszolgáltató veszít, hiszen drágább forrásból szerzi be a nyersanyagot, de azt nem érvényesítheti a nagykereskedelmi árakban. Éppen ezért leginkább az E.On érdeke, hogy nyugat-európai társaihoz hasonlóan eredményt érjen el a tárgyalásokon.

Beke Károly

Forrás: Mfor.hu
www.mfor.hu