Forrás: Index.hu

Havi ezer forint körüli tb-hozzájárulás, dugódíj, zöldadók, lefelezve továbbélő bankadó – ezek képezhetik a gerincét a bevételi oldalon a kormány reformcsomagjának. A kiadási oldalon kétszer annyi egyenlegjavulást kell elérni, mint a bevételin, de itt rosszabbul áll a munkával az apparátus. Adósságszabály és egyenlegszabály is jöhet. A kormány most jóban akar lenni az IMF-fel, az OECD-vel és az EU-val.

A kiadási oldalon remélt sok százmilliárdos megtakarítás összeállításával rosszul állnak, a bevételi oldalon viszont nincsenek tabuk, így írható le az Index által megismert reformétlap és annak az összerakási folyamata. Ismeretes, hogy a kormány a külföldi befektetők meggyőzése céljából tavaszra egy hat–nyolcszázmilliárdos egyenlegjavító csomagot ígért [1], ennek a megalapozása gyorsult fel. Bár a lehetséges bevételi források számbavétele áll jobban, a nagyobb összeget a kormány a kiadások lefaragásából szeretné elérni.

Első körben Matolcsy válogat

Az eddig előkészített ötlethalmaz információink szerint a napokban kerül Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter elé. Ebben azok a javaslatok vannak, amelyek a tárcánál dolgozó tucatnyi szakemberből álló munkacsoport munkájából és a más minisztériumoknál születő tervek becsatornázásával álltak össze.

Matolcsynak két hete van, hogy a csomagból kidobálja a neki nem tetsző, a kormányzati irányvonalhoz nem illeszkedő elemeket. A csomag a tervek szerint  első ízben február közepén kerül [2] – még csak lehetséges lépésekkel gazdagított koncepció formájában – a kabinet elé. Így az a valószínű forgatókönyv, hogy nem az első olvasat után, hanem csak február végén, március elején születik meg a döntés a kormány támogatását is élvező intézkedéscsomagról.

Hat–nyolcszázmilliárd a tét

Bár az elmúlt napokban hat–nyolcszázmilliárd forintos csomagot vázoltak fel [3] a minisztériumi illetékesek, úgy tudjuk, lehet, hogy ennél is többel, a korábban megjelölt sáv másik széléhez közelebb álló összeggel, hét–nyolcszázmilliárd forinttal szeretnék javítani a költségvetés egyenlegét 2013-ra.

A kiadási oldalon van még tennivaló

Ennek nagyobb része a kiadási oldalt érintené, olyan intézkedéseket, amelyek révén a költségvetés adott területeken kevesebbet költene. Itt van azonban a nagyobb elmaradás a tervezésben, a kitűzött négy–ötszázmilliárd forintos spórolásért  több forrásunk szerint még dolgoznia kell az apparátusnak.

Eddig négy nagyobb terület jött szóba, amelyeknél szinte biztosan lépni szeretne a kormány: a gyógyszerkassza, a nyugdíjkiadások, a tömegközlekedés és a munkanélküli ellátások.

A gyógyszerkasszánál információink szerint azt szeretnék elérni, hogy az orvosok és a gyógyszerészek a generikus gyógyszerek forgalmazását segítsék elő, ezzel a számítások szerint néhány tízmilliárdot tudna megtakarítani az állam.

A nyugdíjaknál a fő csapásirány a rokkantnyugdíjasokra fordított kiadások visszafogása. Az egyik elképzelés szerint a rokkantnyugdíjasoknak alá kellene vetniük magukat egy felülvizsgálatnak, amely felülírhatja az eddigi rokkantsági ( vagy a másik oldalról nézve munkaképességi) besorolásukat, illetve az ennek alapján megállapított nyugdíjat.

A tömegközlekedésnél az utazási kedvezményekhez nyulnának hozzá. Értesüléseink szerint a kalapban van a vasutasok családtagjainak, valamint a hatvanöt év felettieknek járó ingyenes utazási jog felülvizsgálata. Az is kitűzött cél még, hogy ne kelljen időről időre kisegíteni az évi normál támogatáson felül a rendberakott nagy állami tömegközlekedési cégeket.

A munkanélküli ellátásoknál például az álláskeresés idejére járó pénz folyósítási idejének lerövidítése jöhet szóba.

Zöldadó, fix összegű tb-hozzájárulás, bankadó

A bevételi oldal tervezése előrehaladottabb állapotban van. A kétszázmilliárd forintnál nagyobb bevételi többlet alapvetően három pillérre épül, de ezeket több apró lépés egészítené ki a tervek jelenlegi állása szerint.

A kormány azzal számol, hogy a pénzügyi szektort sújtó, most kétszázmilliárd forintos, bankadónak becézett, de a hitelintézeteken túl más pénzügyi szereplőket is érintő különadó 2012 végéig lesz érvényben, két év múlva tehát megszűnne. Információink szerint a kormány abban gondolkozik, hogy az addigra vélhetően megszülető, európai uniós szinten harmonizált bankadónak megfelelő terhet vet ki, és ebből évente hatvanmilliárd forint folyhat be (ma a kétszázmilliárdos összegből évente százhúszmilliárd jut a bankszektorra).

A másik nagyobb pillér a fix összegű, a társadalombiztosítást finanszírozó régi-új sarc lenne. Az szja-fizetők után havonta ezer forint körül alakulhat a tb-hozzájárulás összege, ebből évente ötven–hetvenmilliárd forint bejöhet. (A korábbi, havi tételes, addig 1950 forintos egészségügyi hozzájárulást 2010 január elsejével törölte el még a Bajnai-kormány).

A harmadik pillér a zöld adók súlyának növelése lenne, ez is pár tízmilliárd forintos többletbevételhez juttathatná az államot. Az apparátus javaslatai között van a nagyobb városokban bevezetendő, évente pár milliárd forint bevétellel kecsegtető, az önkormányzatokat megillető dugódíj, az energiaadó és a gépjárműadó emelése, esetleg a termékdíjszabályozás átalakítása. (Illés Zoltán környezetvédelmi államtitkár a szabályok átalakításával, a termékdíj összegének csökkentésével, de a kedvezmények felszámolásával több tízmilliárd forint többletbevételt tart elérhetőnek. Arról nem tudni, hogy állnak ezzel kapcsolatban a tárcaközi egyeztetések.)

Az apparátus szabad kezet kapott az ötletbörzéhez azzal a mottóval, hogy nincs érinthetetlen terület. Így jöttek a képbe olyan javaslatok, hogy összevonnák az adómentes vagy kedvezményes adózású cafeteria juttatásokat, azaz nemcsak elemenként, hanem összességében is korlátoznák őket. Felmerült a tömegközlekedés szuperkedvezményes, ötszázalékos áfakulcsba való átvitele, bár kérdés, hogy ez hogyan hozna többletbevételt. Ötletként előkerült már egy, az építmény- és telekadót átalakító, esetleg felváltó, az önkormányzatok bevételét gyarapító adó is.

A kormány jóban akar lenni az OECD-vel és az IMF-fel

Kiadási szabályok

A csomag részeként a kormány szabályt állítana fel [4] az államadósságra és a költségvetési egyenlegre. Úgy tudjuk, egy átmeneti időszak után az államadósság GDP-ben mért elfogadható arányát a hatvanszázalékos szintnél is lejjebb szeretnék meghatározni. Azt is kimondanák elvi szinten, hogy nem lehet többet költeni a bevételeknél.

Ha a kormány februárban vagy márciusban elfogadja a csomagot, közel sem biztos, hogy az elemek többségéről még a tavaszi ülésszakon törvényt is alkotnak. Ennek az a magyarázata, hogy az idei költségvetés rendben van, hat százalék körüli többletet hozhat a magánnyugdíjpénzek államhoz való átcsatornázása. Intézkedések nélkül azonban 2012 már rázósabbnak tűnik, 2013-ban pedig öt százalék körüli szintre nőhet a deficit, ezért van szükség arra, hogy a kormány által Növekedési és Stabilitási Reformcsomagnak becézett csomag hát–nyolcszázmilliárdos egyenlegjavulást eredményezzen a 2013-as költségvetési egyenlegben.

Ugyanis éppen e miatt, a változtatások nélkül újra növekvő pályára álló költségvetési hiány miatt aggódnak a befektetők és a hitelminősítők. A csomag az ő meggyőzésüket is hivatott szolgálni. Úgy tudjuk, a bóvli kategóriába való leminősítéstől félő kabinet most keresi a külföld kegyeit, és kétségtelen, a kiadások visszafogására koncentráló csomag, az elemzők által régóta bírált területek átalakítása alkalmas lehet a piacok megnyugtatására.

Ugyanakkor a kabinet most mindent megtesz a nemzetközi szervezetekkel fennálló viszony harmonikusabbá tétele érdekében. „Matolcsy szinte bele van szerelmesedbe az OECD-be” – fogalmazott egyik forrásunk magyarázatot adva arra, hogy a kormány miért vár javaslatokat a párizsi székhelyű szervezettől a reformcsomaghoz. Az különösen érdekes, hogy a nyár közepén kiebrudalt [5] IMF-fel is oldani igyekszik a miniszter a feszültebbé vált viszonyt. Úgy tudjuk, Matolcsy a napokban egyeztetésre hívta magához az IMF itteni képviselőjét. Ugyanebbe a sorba illeszkedik az is, hogy az Európai Unió illetékesét sem fogja derült égből villámcsapásként érni a reformcsomag hivatalos bejelentése.

Forrás: Index.hu
www.index.hu