Ezeken múlik, hogyan járunk az egykulcsos adóval

  • Facebook
  • Twitter
  • del.icio.us
  • Netvibes
  • Live

Azzal, hogy 16 százalékos egykulcsos személyi jövedelemadónk lesz, még nem sok mindent tudunk arról, hogy nő vagy esetleg csökken-e a nettó fizetésünk, s mennyivel. De hogyan járunk, ha marad a félszuperbruttó adóalap, közben csökken és szűkül az adójóváírás, de behozzák az első gyerektől is a családi adókedvezményt?

Az elmúlt napok nyilatkozatai alapján úgy tűnik, a kormányzati vezetés elhatározta magát és a korábbi vonakodást félretéve jövőre egy lépésben bevezetik az egykulcsos, 16 százalékos személyi jövedelemadót, ezt pedig családi elemekkel megspékelik. Ennél többet csak a hétvégi önkormányzati választások után tudhatunk, így az adókulcson kívüli többi fontos paramétert (adóalap, adójóváírás mértéke és érvényesíthetőségi határa, a családi adókedvezmény összege) is csak október első felében „lövi be” a kabinet, de a helyzetet még bonyolítja az is, hogy a minimálbér összege mekkora lesz. A kérdésekre adott válaszokon éves szinten a költségvetés szempontjából több százmilliárd forint, a magánszemélyek szempontjából havi sok ezer forint sorsa múlik.

Noha még tavaly a bruttó bér volt a személyi jövedelemadó alapja, és idén tértünk át a félszuperbruttó alapra (a bruttó bért egyszerűen beszorozzák 1,27-tel, és ez lesz az szja-alap), a Fidesz pedig a választások előtt kárhoztatta a félszuperbruttót, a költségvetési nyomás vélhetően mégsem teszi lehetővé, hogy elhagyjuk ezt az új adóalapot. A régi adóalapra való visszatérés ugyanis éves szinten – minden más paraméter változatlanul hagyása mellett – durván 500 milliárd forintos lyukat ütne a büdzsén, ekkora bevételkiesést pedig csak jelentős kiadásvágással és némi extraadóval lehetne ellentételezni a költségvetési hiány további lefaragása mellett, a jelek ugyanakkor nem arra utalnak, hogy durva kiadásvágásra készülne a kabinet.

A bruttó bér utáni adófizetés rendesen megdobná a nettó kereseteket. A fent említett ok miatt azonban a továbbiakban eltekintünk ettől az esettől, noha kizárni nem lehet teljesen, és azt feltételezzük, hogy a félszuperbruttó bérünkből fogják levonni a 16 százalékos egykulcsos adót.

Még így is jól járnánk persze a mostani helyzethez képest. (Most havi bruttó 330 ezer forintig 17 százalékos az adókulcs, afeletti jövedelemből pedig 32 százalék szja-t vonnak le.) Havonta így pár ezer forinttal többet vinnénk haza, mint most.

A csökkentett adókulcs miatti bevételkiesést például az adójóváírás mérséklésével tudja ellensúlyozni a kormány, ha akarja. Most havonta 15100 forinttal lehet csökkenteni az adókötelezettséget 210 ezer forintos bruttó bérig. Ha az adójóváírást kicsit megvágná a kabinet, akkor a nettónk máris kevesebb lenne, mint most.

Ha ezen túl az adójóváírást igénybe vevő körét úgy szűkíti a kormány, hogy az igénybevételi határt lejjebb szállítja, akkor a felsőbb jövedelemkategóriákban még jobban csökken a nettó fizetés.

A családi adókedvezmény viszont megint csak képes pluszba fordítani az adóváltozások egyenlegét. Ha például már az egygyerekes szülő is jogosult lenne a havi 4000 forint adókedvezményre, akkor hiába csökken az adójóváírás és szűkül az azt kihasználók köre, és marad a félszuperbruttó alap, a 16 százalékra csökkenő adókulcs és az adókedvezmény ismét több nettót eredményezhet a bérből élők nagy többségénél, mint amennyit most hazavisznek.

Mindent egybevéve, nem egyszerű úgy a költségvetési mozgástéren belül maradni, hogy a korábbi ígéretnek megfelelően senki ne járjon rosszul az adóváltoztatásokkal, és az szja-rendszer felforgatása érezhető legyen több lakossági csoportnak.

Forrás: Index.hu
www.index.hu

Az oldal alján Te is hozzászólhatsz.

Hozzászólások

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

Adja meg a matematikai képlet eredményét: *